Ez a szegény jóravaló úr meg csak ment ott egy kosár emberfejjel és amikor kiborult neki és szétgurult mind, akkor a bulvártudósító ahelyett, hogy segített volna neki összeszedni, jól lerajzolta. Nagyon fura kiállításon jártam, na!
Ha egy átlagos tárlaton felbukkanna egy ilyen témájú kép, akkor a jobber sajtó azonnal hörögne, hogy Szodoma és Gomora és minimum a múzeumigazgató fejét követelné (muhaha), vagy hogy legalábbis mondjon le Alföldi Róbert, akármilyen tisztséget is tölt be éppen. A balos sajtó szintén azonnal hörögne, hogy hol itt az alkotói szabadság, vegyék is le a képét a tárlatról, ezeknek nem állít ki többet, egyébként is már múlt héten emigrálni akart, csak nem volt pénze rá, mert itthon éheznek a művészek.
Na már most itt ez a veszély nem áll fenn, mert a Duna Palota egyik termében berendezett kiállításra szerintem nem nagyon megy el senki, ott csak úgy nem flangálnak emberek. Ha engem kérdeznek, tuti a Fugába, a Gödörbe vagy az Akváriumba, vagy még inkább szabadtérre viszem az egészet, ahol alapból sétálnak potenciális érdeklődők.
Mert amúgy tök érdekes az egész. Ott voltam ugyanis tegnap a megnyitón. Az ember ma már nem nagyon tud közel menni a Dunához anélkül, hogy ne botoljon egy helyettes-államtitkárba. A vizasimizést puzzel vizával pózolással népszerűsítő Kovács Péter után Szaló Péter helyettes-államtitkár úrral akadtam össze a Dunai Kulturális Folyosó című kiállításon. (Egyébként mindkettőhöz a szombaton esedékes Nemzetközi Duna Nap adja az apropót, csak úgy mint a Valyo nyugágyakciójához)
Meg kell hagyni, teljesen korrekt volt, néhány mondatot mondott mindössze, hasonlóan a többi illusztris vendéghez, hogy azután átengedjék a szót Dr. Tóth J. Attila, búvárrégésznek, aki rengeteg érdekességet elmondott.
Például megértettem, miért van ennyire hülye címe a kiállításnak és miért olyan megfoghatatlan az egész tematikája. Az a lényege ugyanis, hogy 16 szervezet hozott ide anyagot, arról, hogy mivel foglalkoznak. A tablók többsége nem a kiállításra készült, hanem midnenféle más projektekhez és azóta csak úgy porosodnak – na de most végre helyet kaptak a bemutatkozásra.
Ezért van az, hogy egy csomó mindenről szó esik: halászat, horgászat, aranymosás, vízalatti régészet, hadászat (itt van kiállítva az emberfejgurítás, mely egy hadi térkép illusztrációja), dunai hajózás, na meg dunai tengerhajózás. De van egy nagyon erős anyag a limesekről és képviselteti magát régi kedvencem a ráckevei hajómalom is.
Az előadás velős volt és tömör, de például bevallom itt hallottam életemben először a Tolnai csatáról, melyet vízen nyertünk meg a törökkel szemben és komoly nemzetközi visszhangot is kapott az ügy.
Izgalmas. Ugyanakkor a plakátokon semmi olyan nincs, amit ne találna meg az ember blogokban (vagy akár zömmel egyetlen jó blogban), de arra midnenképpen jó lenne, hogy egy csomó emberhez eljuttason új információkat a Dunáról. Néhány hajómakett, egy sisakmásolat és egy kőhorgony, valamint rengeteg tabló viszont magában kevés a vonzerőhöz – pedig örülnék neki, ha minnél többen néznék meg. (Már csak a lelkes posztergyártó civilek miatt is.)
Épp ezért lenne fontos, hogy olyan helyre kerüljön legközelebb, ahol nem csak azok látják, akik direkt keresik.
A kiállítás ingyenesen megtekinthető 2013. július 10-ig naponta 10-18 óra között a Duna Palotában.