Van az úgy, hogy bizonyos témák kapcsán ellenérzések, frusztrációk támadnak bennünk, és kényelmetlenül érezzük magunkat. Érzéseink oly gyorsan lesznek úrrá rajtunk, hogy a kérdéses téma érdemi detektálása nélkül, sietve iszkolunk el előle.
“Nem az én dolgom”, “nem az én gondom”, “persze, persze, biztosan rossz ez így, és nagyon sajnáljuk, de mit is tehetnénk mi?”
Az életnek, a létezésnek vannak olyan bugyrai, ahova képzeletben sem szívesen ereszkedünk alá, óvva magunkat a felesleges szorongástól, aminek célja, haszna nincs, csak a tehetetlenségünk okozta kaparó frusztráció marad meg hozadékaként.
Csorba Dávid egy öröklött izomsorvadásos betegségben, a Duchene-szindrómában szenvedő, immáron öt éve ágyhoz kötött, légzéstámogató eszközre szoruló fiatalember. Ebben a betegségben nem nagyon van happy end, pislákoló lehetőségek csupán a megélésnek, a helyzet feldolgozásának hamuja alatt parázslanak.
Ennek a megélésnek a naplója a Négy fal között szabadon c. könyv.
Mielőtt végképp elrettenne bárki ettől az utazástól, hiszen ki akar egy ágyhoz kötött ember gondolataiba, életébe, és emlékeibe mélytengeri búvárként alámerülni, azt azért sietve leszögezném, hogy depressziónak, sorsnak/Istennek írt vádbeszédnek, a körülményeknek tett szemrehányásnak ebben a könyvben nyoma sincs.
Egy küzdelem, egy harc naplója ez, beszámoló a lövészárokból, amelyben ezeket a cseppet sem hétköznapi csatákat nap mint nap meg kell vívni. De részét képezik többnyire vidám és szívmelengető visszaemlékezések is ( nagyfater telebrunnyantott gumicsizmája, iskolai csínytevések), ahogy állásfoglalás, kinyilatkoztatás, intelmek és tanácsok felületeként is szolgál.
Olyan intelmeké és tanácsoké, amelyek talán első olvasásra közhelyesnek tűnhetnek, de Dávid helyzetéből érvényt, fedezetet nyernek, más lesz a fénytörésük, amit megtapasztalni páratlan élmény.
Felmerül a “mi lenne most, ha akkor nem…” Kérdése is, egy elképzelt napba sűrítve bele a gyermekkori álmokat, terveket.
Felemelő édesanyja iránt érzett feltétlen rajongása, aki a nap 24 órájában Dávidnak él, létezésének legfőbb értelme, hogy fia létezhessen.
Egy olyan betegség naplója ez, amiből általában nem jutnak felnőttkorba az emberek, kivéve Dávidot, aki nemhogy túlélt, de ambíciókat dédelget, tervei vannak, izmokat erősít, hogy újra kerekes székbe ülhessen.
Van itt csajos topik, kedvenc autómárka, és megannyi jó és kevésbé jó tapasztalat, celebekkel, önzetlen segítőkkel és szélhámosokkal.
Bármilyen drámainak is hangzik e beszámoló, a Négy fal között szabadon egy pozitív könyv, érvényesebb üzenetekkel, mint amiket a legnyálasabb, fejmikrofonos coachok arénás összetartásain hallani, és optimistább, mint egy Őrtorony borító, juhokat nyalogató oroszlános képei.
Nem irodalmi élménytárunk gazdagodik, erősödik általa, hanem empátiánk és emberszeretetünk akkumulátorai. Azokat viszont bikázza!
A könyv megvásárlásával Dávidot, és őt gondozó Édesanyját támogatod:
Ahol megrendelheted a könyvet: