Aranyos képvicc Széchenyi mint mulatt úr, de a valóság sokkal királyabb. A Haitit alapító nyugat-afrikai férfiak egy olyan korban lettek urak, amikor egy úr úgy öltözködött, mint korábban soha. A képen Toussaint Louverture, de várjanak csak, amíg megpillantják I. Henrik király szattyánbőr csizmáját!
Aranyos képvicc Széchenyi mint mulatt úr, de a valóság sokkal királyabb. A Haitit alapító nyugat-afrikai férfiak egy olyan korban lettek urak, amikor egy úr úgy öltözködött, mint korábban soha. A képen Toussaint Louverture, de várjanak csak, amíg megpillantják I. Henrik király szattyánbőr csizmáját!
Toussaint Louverture
Ő volt az 1791 és 1804 között zajló haiti forradalom vezetője, becenevén a Fekete Napóleon, ellenfele élete végén a konkrét Napóleon. 1791-ben már szabad emberként állt a francia Saint-Domingue gyarmaton kitört rabszolgalázadás élére – a 18. század végének leggazdagabb gyarmatából, Hispaniola szigetének nyugati harmadából lett a mai Haiti.
A lázadók szerencséjére Louverture katonai zseninek bizonyult, utódaihoz képest még az országot is egész ügyesen vezette, mészárlások és pénzszórás helyett például államközi szerződéseket kötött. 1802-ben a franciák tőrbe csalták, Franciaországba deportálták, ott halt meg egy börtönben, egy évvel később.
Jean-Jacques Dessalines
Louverture helyetteseként ő vitte győzelemre a haiti forradalmat 1804-ben, aztán hamar kiderült, hogy ebből az országból nem lesz olyan sikertörténet, mint az északabbra található nagyobb gyarmatból lett országból, ahol néhány évvel korábban rázták le a brit igát. A vertières-i csatában legyőzte Napóleon seregeit, majd gyorsan lemészároltatta a fehér lakosságot, és I. János néven császárrá koronáztatta magát.
Két évvel később merénylet áldozata lett, a tömeg darabokra tépte a császári testet. Dédunokája, Cincinnatus Leconte száz évvel később rövid ideig Haiti elnöke volt.
Henri Christophe
Dessalines utódja még Haiti első és egyetlen császáránál is nagyobb mészáros volt, vezetése alatt kettészakadt az újszülött ország, ő az északi részt vezette mint I. Henrik király.
A franciák alatt krőzusi összegeket termelő cukornádültetvények termelékenységét kényszermunkával próbálta visszaállítani, ami nem vette ki jól magát a rabszolgaságból néhány éve szabadult nép körében. A csóró ország költségvetését hatalmas palotákra költötte, néhány éves uralma végén öngyilkos lett. De nézzék azt a csizmát, Széchenyinek volt ilyen! Utódja, Jean-Pierre Boyer egyesítette az országot.
Alapítóinak fantasztikus öltözködési stílusa ellenére Haiti történelme két évszázada tartó vonatkatasztrófa. Elnökök, királyok, diktátorok és császárok váltják egymást heves tempóban, az ország a nyugati félteke legszegényebb pontja, aminek külön jót tett a 2010 januári óriási földrengés.
Akit érdekel az ország történelme, olvassa el Mark Danner háromrészes cikksorozatát, a Beyond the Mountainst (első rész, második rész, harmadik rész), ami a nyolcvanas évek végén, a Duvalier-diktatúra utáni interregnumon keresztül mutatja be a reménytelen karibi harmadszigetet.