​Alázzák a szakácsokat, mint rendőr a cigányt

Az RTL Klub vadiúj, naponta jelentkező szakácsshow-jában műsorszervező poén lett a Magyar Néphadsereg kiképzőinek tempója. Semmi bajom a nyilvános alázással, de ez a Konyhafőnök ebben a formában egyelőre elég béna. A kritikában leleplezünk egy amatőrnek hazudott profi kamuszereplőt is!

Ugye milyen érdekes dolog álmodni, és ugye milyen végtelenül, elviselhetetlenül unalmas dolog más ember álmait hallgatni? Így van ez valamiért a főzéssel is, más embert főzni nézni nagyon hamar elkeserítően unalmassá válik, ezért a konyhai tévéműsorok alapja mindig az, hogy annyira szórakoztató emberek főzzenek, akiknek még ezt a kellemetlenül tévéellenes tevékenyéget is megbocsátjuk.

Ezzel a részével, már ami a versenyzőket illeti, nincs is különösebb baj az RTL új, minden hétköznap délután jelentkező gasztroshow-jában. Látszik, hogy ha valamiben, a szereplőválogatásban nagy gyakorlata van a csatornának. Remekül összehozták a különböző ígéretes karaktereket. Van itt aranyos, kétszáz kilós óriásfiú, idegbetegen vitustáncot járó kikészült rendezvényszervező, plasztikhangon csipogó hülye nevű műanyag maca, a szerecsendiót felismerni képtelen, Pierre Richard-szerű balfasz és egy úgynevezett furcsa lány is.

Az mondjuk vicces, hogy miközben állításuk szerint több ezer lelkes jelentkezőből választották ki a hobbiszakácsokat, az első adás legaktívabbja Wossala Rozina, aki persze egyáltalán nem lelkesen jelentkező hobbiszakács, aminek hazudják, hanem beépített kamuszereplő. Wossala ugyanis aránylag ismert budapesti gasztronómus, éttermi üzletvezető és egykori szakács, aki például a jól ismert Kovács Lázár konyhájában is dolgozott. Vagyis a legkevésbé sem amatőr, hanem profi. Ráadásul egy híres milliárdos szállodatulajdonos család tagja és Kánya Kata színésznő lánya. Na, nálunk ilyenek a rétről szalajtott egyszerű hobbiszakácsok.

Wossala egyben a legtenyérbemászóbb versenyző is, úgy selypít, affektál és kellemkedik ugyanis, mintha egy csík szpídet is rátolt volna a műsor előtt bedobott Stahl Judit-tablettára. Feltűnő, hogy nemcsak ő, hanem az összes női versenyző kötelezően selypít + affektál. Egy idő múlva arra gondoltam, ez talán azért van, mert lépten-nyomon megalázzák őket, és így legalább van okuk rá. Lehet, hogy egy nyifinyafizó-selypegő nő nyilvános megleckéztetése olyan hatással van a férfi nézőkre, mint egy miniszoknyás-térdnadrágos-matrózpólós pornódiáklány vonalzóval történő elfenekelése egy vonatkozó videóban? Fogalmam sincs sajnos, mert annyira nem bukom erre a copfosdiáklány-vonalra.

Egy ilyen műsorban a versenyzőknél is fontosabb szereplő a zsűri, a dolgok kétharmada rajtuk áll. Ehhez képest nemhogy nem ismertük meg őket az első adásban, még csak be sem voltak mutatva rendesen. Ez megmagyarázhatatlan, hiszen a csúcsgasztronómia szereplőit a nagyközönség természetesen egyáltalán nem ismeri, és itt fontos lett volna, hogy gyorsan választhassunk közülük kedvencet és ellenséget. Pedig lett volna kit bemutatni! Én hármuk közük Vajda Pierre gasztrokritikust ismerem személyesen, és nála mókásabb, vagyis mókásabban tenyérbemászó figurát nehéz elképzelni. Ő a magyar gasztrokritika Fábry Sándorba oltott Puzsér Róbertje, a show-t szinte minden étterembemutatón és más gasztroeseményen ellopó exhibicionista, önimádó dumagép, aki olyan parodisztikus tempóban köpi magából a hiperdurva, übersznob szakzsargont, hogy egy gyönyörű szuflé adja a másikat. Szóval elvileg tökéletes választás volt. Az első adásban ehhez képest meglepően visszafogott volt, remélem, később kiadja, ami benne van, mert élőben nemcsak vicces, de szemét is tud lenni.

Fördős Zé, a Szárnyas Ízvadász gasztrobloggere a jelek szerint a hivatalos jó rendőr a csapatban. Eddig kábé ennyi derült ki róla, illetve az, hogy legalább képes kamera előtt fesztelenül beszélni.

A legproblémásabb a zsűri legfontosabb embere, a műsor séfje, Bernáth József. Ő egy hosszabb franciaországi szakácskodás után hazatért, ígéretes valódi séf, de itt Máté Krisztinát kell eljátszania A leggyengébb láncszemből, és ő még annyira sincs jó színész, mint mondjuk a hasonló karaktereket gyakran alakító Usztics Mátyás.

Fura műsor ez a Konyhafőnök, nem értem ugyanis, hogy miért hazudják róla, hogy itt a zsűri a legjobbat akarja kiválasztani sok ezer lelkes amatőr szakács közül. Miközben ezt meg sem próbálják. A szórakoztatás arra megy ki, hogy Bernáth őrmester-portás-iskolagondnok-komcsirendőr stílusban alázza-szopatja a versenyzőket, állandóan hangsúlyozva, hogy amit ő főz, az tökéletes, amit a játékosok, az meg szar. Ezzel nincs az égvilágon semmi baj! Csak nem értem, miért nem vallják be, és a műsor címe miért nem Ez neked egy szuflé? vagy Szopasd a kuktát!, vagy valami hasonló, amire sokkal hamarabb rákapcsolnék, mint erre.

Az első adás élvezhetőségét rongálta, hogy a három zsűritagból kettőnek láthatólag legalább annyira feszélyező a tévés jelenlét, mint a versenyzőknek. Így amikor visszavonultak a színfalak mögé ételeket értékelni, az nem a várt vicces-szemétkedős játékosszopatást hozta, hanem erőltetett nyökögést.

Néha azért tényleg irtó nagy hülyeségeket beszélnek szegények. A legjobb az volt, hogy a nyitó feladatban a játékosoknak a kedvenc ételüket kellett megfőzniük, aztán Bernáth őrmester azzal kritizálta az egyikükét, hogy "ilyet versenyre nem csinálnék".

A játék- és műsormenet is érthetetlen. Hatalmas kihagyott zicer például, hogy a vetélkedőműsorok első pár adásának örökös sztárjai, az oda nem illő szuperbéna kétbalkezesek közül itt miért csak egy palimadár szerepelt, az, aki még a köményt és a szerecsendiót sem volt képes felismerni, csokis süti helyett pedig egy pohár barna taknyot készített. Pedig ezzel ő hozta a legtöbb szórakozást a nyitó adásba az idegproblémás, remegő kezű vállalkozó mellett.

Eleve, az adás elején senki sem magyarázta el a játékmenetet, egyszerűen belevágtak, mint kezdő szakács az epehólyagba.

Versenyzőt alázni sokféleképpen lehet. Meg lehet próbálni viccesen, akciódúsan, kikacsintva, ironikusan, színesen vagy szellemesen. Az RTL Klub ezek egyikét sem választotta. Nincs ezzel sem probléma, a magas lóról elővezetett csendőrtempó is nyújthat szórakozást, de akkor sokkal jobban túlzásba kéne vinni. Mert egy kis megalázás itt-ott inkább olyan, mint az átlagos Magyarország, nem pedig mint egy mulattató tévéshow.

Ha a következő adásokban egyértelműen a durva szopatás mellett teszik le a szűzérmét, akkor ebből a műsorból esetleg még lehet valami, de ahogy az ősi séfmondás is tartja, fél szívvel nem lehet szívatni.