Én utálok repülni, a ma olyan divatos fapados járatok és a minél sűrűbb elrendezésű ülések nem is nyújtanak különösebben jó élményt annak, aki ezt az utazási formát választja. Ráadásul az egész olyan rideg, személytelen és steril, pedig régen meg voltam győződve róla, hogy a repülésnek megvan a maga romantikája. Persze az is igaz, hogy a turistaosztálynál feljebb még sosem jutottam.
A Los Angeles-i Pan Am Experience most épp a repülés ezen elveszett báját próbálja feleleveníteni. Az egész koncepció lényege, hogy olyan élményben lesz részünk, mintha a hetvenes években utaznánk a Pan Am Boeing 747-esén. Retró minden: a stewardessek, a székek, a berendezés, az evőeszközök. A kedves utasok még vacsorát és koktélt is kapnak.
A dolog egyetlen hibája, hogy az egész egy stúdióban történik, igazi repülésről szó sincs, pedig az árak legalábbis ezt sugallnák. Az olcsóbb jegy 197, a drágábbik 297 dollár.