Gondolkodtatok már azon, hogy mi lehetett száz évvel ezelőtt az Erzsébet híd budai hídfőjénél lévő felüljáró-rengeteg, a szinte már autópályaként működő Hegyalja út és a Várhegy mögötti park helyén? Tegnap volt nyolcvan éve, hogy a gonosz budapesti vezetés megkezdte a Tabán lebontását.
A Látta-e már Budapestet télen? címet viselő, 1940-ben bemutatott snittfilm, amely a Jazz-fantázia a hóban alcímet viseli, gyönyörűen mutatja be a fővárost a harmincas évek utolsó napjain készített felvételeivel. Mai szemmel nézve a legnagyobb különbséget talán a neonreklámok százainak mára való eltűnése jelentik.
Az io9-on tegnap megjelent válogatásban szereplő plakátok szerint a barbár kommunisták a megszállt területeken ezrével sterilizálják majd a férfiakat, éhséget, munkanélküliséget és erőszakot hozva. A magyar plakátok azért ennél valamivel finomabbak voltak:
Furcsa zajokat hallasz a lakásban? Minden második vasárnap délután fél háromkor vér folyik a kulcslyukból? Meg akarsz venni egy gyönyörű lakást, de az gyanúsan olcsó, az ingatlanügynök pedig a nappali közepén állva úgy remeg, mint Kövér László gyónás közben? A Died In House segít megválaszolni a kérdéseidet.
A Budapest éjjel címet viselő sorozat általam eddig fellelt darabjain látható jeleneteknél nagyobb dilit képeslapon én még sosem láttam. Van itt minden, ami kell: piszkosul elázott, út közepén ténfergő emberek, görbülő tér és begombázott Hold, mindez a Photoshop előtt évtizedekkel!