Nanu, nanu! Robin Williams később eljátszott egy rakás vicces és könnyzacskó-facsargatós szerepet életében, de semmi nem volt ahhoz fogható, ahogy Mork szerepében, gyagya űrlényként megmutatta nekünk, milyen Amerika.
Akik olyan fiatalok, hogy már az Új Kommunisták idejében születtek, el sem tudják képzelni, milyen fontos figurája volt a mi életünknek az Egy úr az űrből sorozat. Williams Morkot, az Ork bolygóról egy tojásban a Földre érkező belufizott idiótát játszotta, aki a földlakók életét akarja kikémlelni. Vicces volt persze az egész sorozat, az élete első tévés szerepét játszó komikussal együtt, de a lényeg az volt, hogy Morkkal együtt mi is megfigyelhettük, hogyan él egy amerikai. Én szerintem itt láttam először amerikai konyhát, amerikai palacsintát, reggeli gabonagolyót, nyitott terepjárót, mosogatógépet, rendes játszóteret és egy rakás hasonló dolgot.
Én Amerikáról addig annyit tudtam, hogy kinyírták az indiánokat és onnan érkezik pár évente Margit néni a Szent Százdollárossal, amit a szüleimnek ajándékoz, amit utána eldugnak valahol a lakásban a rengeteg vászon, képkeret, rajztábla és akvarellkészlet közé, hogy soha többé ne találják meg, ezért addig veszekedjenek, míg újra meg nem jelenik Margit néni egy újabb százdollárossal. Mork viszont felnyitotta a szemem, kinyomozva a kedvemért, hogy ott mire költik a varázslatos százdollárosokat.
Azt már később tudtam meg a Commentcomról, hogy az ABC-n 78 és 82 között futott Mork and Mindy című sorozat igazából a Happy days című, szintén hetvenes évekbeli szitkom spinoffja volt.
A Happy days az ötvenes években játszódott egyébként és az ötödik széria 22. epizódjában tűnt föl Mork, és két epizódnyi időt maradt a Föld bolygón. Mivel népszerű lett a figura, ezért a producerek jóvoltából külön sorozatot kapott az öltönyt fordítva viselő űridióta, és átugrott az időben 20 évet, ugyanis a Mork&Mindy már a hetvenes években játszódott.