Hónapok óta halogattam az európai egészségbiztosítási kártya kiváltását, ami nagy hiba volt, hiszen tényleg nem kerül semmibe.
Nem szívesen megyek hivatalos ügyeket intézni, pedig már volt pozitív tapasztalatom okmányirodával (sőt, csak ilyen volt), de akkor is nehezen veszem rá magam az ilyesmire. Éppen ezért sokáig nem váltottam ki az EU-kártyát sem, pedig már jó ideje tudok a létezéséről és az előnyeiről. És talán annyira nem fantasztikus találmány, mint a kormányablak, de majdnem!
Az előnyöket talán nem felesleges összefoglalni röviden, hiszen van kollégám, akinek az EU-kártya léte is újdonság volt: a kártyával az EU bármelyik 28 tagállamában, valamint Izlandon, Lichtensteinben, Norvégiában és Svájcban igénybe veheted az állami egészségügyi ellátást, amennyiben arra orvosi szempontból szükséged van, ugyanolyan feltételekkel és költségek megfizetésével (bizonyos országokban ingyenesen), mint az adott ország biztosítással rendelkező polgárai. Röviden: ha mondjuk Londonban perforált vakbéllel kell hirtelen megoperálni, nem kell utána még csillagászati összegeket is fizetned az ottani kórháznak.
Nyilván csak korlátozottan lehet használni, tehát ha nem sürgős beavatkozásról van szó, amit itthon is el tudnak végezni, akkor már hiába lobogtatod a kártyát, de ez inkább csak a kint dolgozókra vonatkozhat. És én ismerek is olyat, aki már kénytelen volt megismerni az osztrák egészségügyet (meglepő módon sokkal jobb tapasztalatai voltak, mint itthon), és az EU-kártyának köszönhetően ez egy fillérjébe sem került.
Az EU-kártya kiváltását az esetemben nemcsak az késleltette, hogy nem töltök sok időt külföldön, hanem az is, hogy valakitől azt hallottam, nem lehet csak úgy az utcáról beesve kiváltani a kártyát, hanem előre kell kérvényezni valahogy, ami elriasztott, de azóta megtudtam, hogy ez dezinformáció, semmi ilyesmire nincs szükség. És az sem szólt mellette, hogy igen ritkán járok a Teve utca környékén, ahol az Országos Egészségbiztosítási Pénztár irodája található.
Az én büntetésem a halogatás miatt az volt, hogy a legnagyobb trópusi hőségben kellett tegnap délelőtt felszállnom a hármas metróra, de tényleg ez volt a legrosszabb az egészben, ugyanis maga az ügyintézés sorbanállással együtt sem tartott tíz percig. Kellett hozzá egy személyi, egy lakcímkártya és egy TAJ-kártya, semmi más, és máris a kezemben volt a kártya, ami három évig érvényes. Addigra meg, ha ez így megy tovább, lehet, hogy már EU sem lesz. Használjuk hát ki!