Jártatok már a Bánkitó Fesztiválon? Én Krakkóból stoppolva csütörtökön éjszaka érkeztem, minden koncertről lemaradtam, mégsem érezhettem volna magam jobban. Tegnap este jöttem volna el, végül ma hajnalban buszoztam vissza Budapestre.
Jártatok már a Bánkitó Fesztiválon? Én Krakkóból stoppolva csütörtökön éjszaka érkeztem, minden koncertről lemaradtam, mégsem érezhettem volna magam jobban. Tegnap este jöttem volna el, végül ma hajnalban buszoztam vissza Budapestre.
A Bánkitó a maga nemében különleges. Képzeljetek el egy olyan fesztivált, ahol nem tömegek, hanem csak pár ezer ember bulizik elszórva egyszerre. Most képzeljétek el, hogy ezeknek az embereknek egy jó része legalább látásból már ismeri egymást és a szervezőket az egykori Sirályból, a független színházakból, a Critical Massről vagy a zsidónegyedben átbulizott szombat éjszakákból.
A fesztivál azonban mégsem válik ettől belterjessé. Kutyások, nagycsaládosok és a bánki horgászok ugyanolyan nyugalommal ejtőznek a tó stégein, mint a belvárosi hipszterek.
A csütörtöki koncertekre sajnos – ahogy mondtam – logisztikai problémák miatt nem jutottam el, de tegnap este ott voltam a Hó Márton és a Jégkorszakon és az őket követő Meztelen Diplomatákon is.
Hó Mártonékat még sosem hallottam élőben, de a tóparti naplementéhez kevés jobb zenét tudtam volna elképzelni.
Ezen a fesztiválon azonban nem a programok a legfontosabbak. A civilek sátrai, a kerekasztalok és a koncertek mind csak körítés lehetnek a nógrádi hegyek közötti tó szépségéhez. A víz pont kényelmesen körbejárható gyalog, a stégen fekvésnél jobb sport pedig nincs a hosszú délutánokra.
Ma van az utolsó nap, Budapestről lejutni egy bő óra. Ha kedvetek támadna.
Update: Hiába támadna mostmár kedvetek, hisz teltház van, jegyet már nem lehet kapni.