Nem tudom előfordult-e már önökkel, hogy felhúzták reggel a redőnyt és egy nyúl állt a házuk előtt. Csak úgy szabadon, a homokozó szélén. Velem még soha – egészen ma reggelig. Igen, egy pesti társasházról van szó, semmiféle racionális magyarázat nincs rá, hogy került oda, de felforgatta az életet.
A gyerekek természetesen reggeli helyett lehúztak nyulazni, aztán elkapták, simizték, megint elkapták, megint simizték. Előkerültek felnőttek, akik kitalálták, hogy védjük meg a kutyáktól macskáktól, és hogy van egy klassz használaton kívüli lombgyűjtő a ház mögött, a tetejére meg tegyünk egy kartondobozt.
Minden lakó, aki arra jár, odamegy mellé, hoz valami zöldet, az emberek szóba állnak egymással, nevetgélnek. Egy darab, ismeretlen eredetű nyúl közösséget épít éppen az erkélyünk alatt. Olyan, mint Pestnek az árvíz, ahol együtt homokzsákolnak és korzóznak a polgárok a parton, vagy egy lerobbant villamos, ahol hirtelen összetartást kovácsol az álló jármű, és hogy az emberek sorstársak lettek.
Csak hát Pamacs Kapitány (ezt a nevet kapta a nyúl) sokkal cukibb, mint egy villamos. A pesti árvízről nem is beszélve.
A gyerekek persze odáig vannak, mert minden vakációzós ifjúsági filmben három izgalmas dolog lehet: nyomozás, állat, barkácsolás. Itt pedig ez "három az egyben" megvan.
Igaz, a nyomozás (kié lehet a nyúl?), egyelőre holtpontra jutott, de nem adták fel. Amint megtudok újabb részleteket, jelentkezem!
