A mélyreható vizsgálat lezárultáig tilos a progresszív adókulcs használata, mert tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak, foglalt állást az Európai Bizottság. Brüsszelig ért a magyar médiaháború szele!
Brüsszel a vizsgálattal azt akarja kideríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal. A kormány egyébként már tervezi a reklámadó jelenlegi szabályainak módosítását. Lázár János, március 3-án utalt rá, hogy a jelenlegi sávos helyett egykulcsos adó bevezetését szorgalmazza, de akkor a konkrét javaslat még nem készült el.
Lázár emlékeztetett arra, hogy az EB két főigazgatósága – adó- és versenyjogi – is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra, de most a Bizottság komolyabbat lépett.é Margrethe Vestager versenyjogi biztos a bizottság közleményének tanúsága szerint üdvözli a módosítási szándékot, és azt ígéri, hogy a részletes vizsgálat a reklámadó jelenlegi és módosított változatára egyaránt tekintettel lesz.
A bizottság közleménye arra utal, hogy Brüsszel azt kifogásolja, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő adókulcsok nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terhelik. A bizottság szerint így a kisebb bevételű vállalatok még bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet viselnek a nagyobb cégeknél, míg ha a nyereségre vetnék ki az adót, az indokolható lenne azzal, hogy a jövedelmezőbb vállalatok nagyobb terhet is elviselhetnek.
A bizottság emellett azt is kétségbe vonja, hogy összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal a törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását. A brüsszeli testület világossá teszi: nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve hogy megállapítsa annak adókulcsait, de azt garantálni akarja, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.
A bizottság azt is vizsgálja, hogy a szabályozás nem irányul-e kifejezetten a külföldön bejegyzett cégek ellen, mert ha így van, az a letelepedési szabadsággal is ellentétes lehet.
(via MTI)