Úgy képzelem, a média mindenhol rémesen belterjes, de mivel magyarul csak nagyjából 15 millióan beszélünk, itt még inkább az. A Karinthy féle hat lépés távolság szerkesztőségek között nulla és egy között mozog: nincs olyan hazai médium, ahol ne dolgozott volna egy munkatársunk vagy annak egy ismerőse.
Ezért is különösen mókás, hogy amikor egy hírblogban megjelenik egy vélemény egy hetilap interjújáról, akkor azon egy napilap publicistája felháborodik.
Még mókásabb, amikor úgy csinál, mintha nem tudná, hogy születnek cikkek, posztok, hogy működnek szerkesztőségek (de ebbe most nem menjünk bele).
Ez már nem is az karmolászós cicaharc, csak az, amikor a macskakölykök félálomban a mancsukkal odakapnak másik fülecskéjéhez.
"Schiffer András azt mondta a Heti Válasznak adott interjúban, amit a Heti Válasz, az interjút beharangozandó, kitett online kiadása címlapjára. Ezt a furcsa mondatot pedig azért kell rögzítenünk, mert szerda óta azon polemizál az ellenzéki sajtó apraja (Szily László/Cink.hu) és nagyja (a Népszabadságtól a Népszaváig), hogy mondta-e Schiffer András, amit mondott, vagy nem mondta. És ha nem mondta, akkor a Heti Válasz hazudott – értelemszerűen. "
– írja Bayer Zsolt a Magyar Hírlapban és azt hiszem ebben a leadben benne van minden. Ó azok a finom szörök közt végigfutó puha tappancsok! [fotó]