“Szivér János »nyugalmazott budai külvárosi fiókiskolatanitó« 1869. október 11-én megtartott városi tanácsi közgyűléshez »alázatos könyörgéssel« fordult, hogy 22 évi szolgálata után 12 évvel ezelőtt megállapított 52,- Ft 50 kr. évi nyugdíját a Tekintetes Közgyűlés »nagylelkűsége és bölcs belátása szerint« akként emelje fel, hogy abból végnapjaiban, habár tengődve is, magát fenntarthassa. Kérvényében leírta, hogy elmúlt 70 éves, nyomorúsága miatt csekély jövedelmet hozó szőlőjét el kellet adnia, s ebből a nyugdíjból megélni lehetetlenség. Hogy »a végínség és koldulástól menekülhessen« kéri a nyugdíjemelést. – A kérvényt a közgyűlés 1869. október 28-án »érdemleges intézkedés végett« kiadta Bubreg Mihály polgármester iskolaszéki elnöknek. Az iskolaszék 1870, május 22-én határozatot hozott, mely szerint »miután a törvényekben nincs szó arról, hogy a nyugalmazott tanítók fizetés javítása az iskolaszékhez tartozik, a közgyűléshez küldessék át.*«
Végül is nem sikerült kinyomozni, hogy a bürokrácia útvesztőin« hogyan intéződött el Szivér tanító nyugdíjemelési kérelme.”**
*Szivér János tanító kérvénye Pécs sz. kir. város Közgyűléséhez. Bm.L. IV. 1106. b. Pécs v. Tan. Ikt. iratok 1869. 4958-8182. R. h. I. 11. 205. TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBANBernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában
** TANULMÁNYOK BARANYA TÁRSADALMI ÉS POLITIKAI TÖRTÉNETÉRŐL A 16-20. SZÁZADBANBernics Ferenc: Pécs város elemi népoktatása a neoabszolutizmus korában