DJ Sterbinszky úgy megpakolt, hogy mozdulni sem tudtam

DJ Kühl pizza hagymával és barbecue szósszal? DJ Free tárkonyos húsleves? Bárány Attila pizza? A DJ Pizzériát a saját szemünkkel kellett látnunk! Úgyhogy elmentünk és ettünk.

Szeptember elején indult az étterem a IX. kerületben, a múlt héten pedig a mikroblogvilág is rácsodálkozott a DJ Pizzéria kínálatára. Nem is csoda, hiszen a magyar partiszcéna legnagyobb neveiről nevezték el a pizzákat és az egyéb kajákat is az étteremben, Hamvai P. G.-től Náksi & Brunnerig.

Egyértelmű volt, hogy innét nem elég csak úgy rendelni a neten keresztül, hiszen igazi varázsa annak van, hogy kimondjuk: "Egy Spigiboy pizzát kérek szépen!" (Egyébként is csak a IX. és a szomszédos kerületekbe szállítanak.) Úgyhogy pénteken fel is kerekedtünk, hogy megnézzük a DJ-t az Üllői út egyik mellékutcájában, ahol ökoházak és egy soha fel nem épülő kollégium torzója mögött bújik meg.

Aki azt hinné, hogy itt csak a Nagykörút sokat emlegetett határait lépjük át, nagyot téved: a DJ Pizzéria lehetne bármelyik magyar városban, Győrtől Debrecenig. A "mediterrános" berendezés, a toszkán falfreskó, az étteremben szóló Fehérvár Rádió (!) pillanatok alatt megszabadít Budapesttől, és a turistahordák és turistacsalogató helyek közé ékelt irodából kiszabadulva ennek csak örülni tudtam.

A tulajdonostól megtudjuk, hogy a pizzákat nemcsak elnevezték ám a dj-kről, hanem ők állították össze a feltéteket. Tehát Andrewboy tényleg a pritamin paprikára esküszik, DJ Slamjunior a főtt tojásra és a tonhalra, Szeifert a tükörtojásra és a brokkolira. Az is hamar kiderül, hogy az étteremnek volt elődje a Pólus Centerben, azelőtt meg a pécsi Boccaccio diszkóban, de nekünk ez a vicc ettől még új.

Az étlap is folyamatosan bővül, a dj-k sorban jelentkeznek, szeretnének felkerülni az étlapra (DJ Danny-l például már három is lenne), pedig így sem könnyű választani, amikor Voksán Virágtól Bárány Attiláig kínálják magukat a pizzák. Egyikünk elköveti azt a hibát, hogy a feltétek alapján választ ételt – neki DJ WickSilver jutott –, én viszont a legjobbat akarom, ezért Sterbinszkyre voksolok, és kollégám, PV sem bíz semmit a véletlenre a DJ Kühllel.

A választásban segíthet, hogy az étlapon demokrácia van, Andrewboy vagy Hamvai P. G. ugyanannyiba kerül, mint egy noname senki. Sajnos az még nem működik, hogy a pizza mellé párhuzamosan kérhetnénk az adott dj zenéjét is, de hosszabb távon ez is tervben van. Ez nem is akkora baj, mert a Fehérvár Rádió is remek választás, noha a Kék Dunával persze nem versenyezhet.

Sterbinszkyben az a jó, hogy tud élni: az, hogy ragaszkodik a pármai sonkához, már annak a jele, hogy ad a minőségre, a kapribogyó meg nyilvánvaló utalás régi munkakapcsolatára az olasz sztár-dj-vel, Mauro Picottóval. Az ananász a nyár íze (ki ne emlékezne az Egy nyár a Flörtben mixlemezekre?), a dupla sajt és a paradicsom pedig annyira alap, mint a "négy negyed pizzát kérek" és a szeletelős poénok megfelelő mennyiségű elsütése az étteremben.

A DJ Pizzéria nyilván nem az az étterem, ahol tésztavastagságról, Nápolyról meg különféle sajtokról kell okoskodni, de a rend kedvéért megjegyzem, hogy mindhárman teljesen elégedettek voltunk a választásunkkal. Sterbi mondjuk laktató, de becsülettel legyűrtem. Igaz, utána mozdulni is alig tudtam egy darabig, de ezt a mondatot ezrek mondták már ki egy-egy veretősebb szett után is.

PV szerint "DJ Kühl pizzája olyan volt, mint a legmerészebb mixei, letisztult alapokra pakolt sok egymástól elütő anyagot, és mégis egy kerek egészet kaptunk, ahogy csak a legnagyobbak képesek." DJ WickSilver sem okozott csalódást, bár én azt is megkóstoltam, és teljesen biztos vagyok benne, hogy sokkal jobban jártam Sterbinszkyvel, mint a fokhagymát kicsit túlzásba vivő esküvői retro DJ-vel.

Visszafelé nemcsak, hogy nem esett, de a nap is kisütött, és amikor a metróból feljövet elsétáltunk a Design Terminal terasza mellett, teljesen valószínűtlennek tűnt, hogy bennem van egy egész Sterbinszky. Ez egyáltalán nem volt rossz érzés.