Ebben a Széky János-interjúban van egy csomó tökéletes mondat

r43lxo-0 kbIYZO js_post-content”>

Illustration for article titled Ebben a Széky János-interjúban van egy csomó tökéletes mondat

Ha csak egy interjút olvastok el ma, akkor ezt olvassátok el! Abból az alkalomból készült, hogy Széky János Bárányvakság c. cikksorozatát könyv alakban is kiadja a pozsonyi Kalligram.

Advertisement

Kiragadok négy szövegrészt. Ezeket mindet én is mondhattam volna, már ha tudnék ezekben a témakörökben ilyen összeszedetten, pontosan és bátran fogalmazni.

Advertisement

Az első – vagyis 2010-es – kétharmad előtti pillanatról:

Jóhiszemű ember lévén anno nem zártam ki, hogy a Fidesz kihasználja majd a kétharmados lehetőséget az ország érdekében. Hogy kétharmaddal bármit meg lehet csinálni, be lehet gyújtani a gazdaság motorját, meg lehet szüntetni a nemzeti fájdalmakat. Eszük ágában nem volt ilyesmi.

Advertisement

Hát igen. Aztán ezen is érdemes lenne elgondolkodni, főként a második felén:

Szerintem például '89-90-ben az állami bürokráciával szövetséges gazdasági vezetők, a titkosszolgálatok és a nacionalista propaganda-szakemberek „vasháromszöge" tudatosan dobta be a marakodás tárgyául, taktikai meggondolásból az antiszemitizmus kérdését. Aljasság volt. Emberek félelmét, sebzettségét nagyon könnyű kihasználni. Hogy ki volt ebben a játszmában tudatos gazember, és ki balek, azt utólag körülményes kideríteni. De attól kezdve a baloldal és a liberálisok erre voltak érzékenyek. Ez természetesen nagyon fontos téma, de hát semmilyen demokratikus országban nem a legfontosabb. Nálunk a mai napig mégis központi téma a politikai beszédben.

Advertisement

Ezen még inkább:

A baloldalon vannak ugyan kisebb, pártokon belüli kezdeményezések, de mindig visszatérnek arra, hogy akkor mi lesz a szegényekkel, meg mi lesz a kisebbségekkel, meg mi lesz a melegjogokkal. Rendben van, ez mind nagyon fontos, de illúzió, hogy ha az egyes sérelmeket összeadjuk, abból valami győzedelmes kormányváltás lesz.

Advertisement

És végül ami azt a rohadt ügynökkérdést illeti:

Schiffer András az egyetlen, aki nem ügynöknyilvánosságot, hanem dossziényilvánosságot követel. Ez két más dolog. Hogy az ügynöklisták nyilvánosak legyenek, rég esedékes lett volna, de ez kevés. Pont a legfontosabb dolgok, a gazdasági kapcsolatok, informális szövetségek nem derülnek ki a III/III-as listákból, másfelől a hasznos jelentések nagy része olyan emberektől származott, akik nincsenek a hálózati nyilvántartásban: társadalmi, szakmai kapcsolatoktól.

Advertisement

Ezek. De kattintsatok csak át az egészért. Meg a Bárányvakságot is javaslom, amit Orosz kolléga még 2014 végén az év talán legfontosabb magyar nyelvű szövegének minősített, és itt megvan egyben. Remélem, ezzel a linkkel nem hekkeltem meg a könyvkiadás sikerét.

Vélemény, hozzászólás?