Na, kik járnak megint jól? A szemét kisgyerekek! Bejártuk az elhagyatott, furcsán búbánatos Vidámparkot és megnéztük, mi épül itt, ahogy az Állatkert magába olvasztja a területet. Igazából egy vidámpark állatokkal.
Na, kik járnak megint jól? A szemét kisgyerekek! Bejártuk az elhagyatott, furcsán búbánatos Vidámparkot és megnéztük, mi épül itt, ahogy az Állatkert magába olvasztja a területet. Igazából egy vidámpark állatokkal.
Ilyen álomszerű bevonulásom nem volt még sajtóeseményre. Nem én voltam álomszerű, hanem a környezet: a párából előbukkanó, már gyerekkoromra hámlósra rohadt épületek között szétszerelt játékok romjai hevertek, néhol pedig bűbánatos állatok mászkáltak. "Tarr Béla vidámparkja" – gondoltam magamban egy depressziós teve mellett elhaladva.
Bejárásra jöttünk, hogy Persányi Miklós állatkerti főigazgató kalauzolásával megnézzük, mi épül a tavaly szeptemberben örökre bezárt Vidámpark helyén. "Azonnal megpróbáltam bejelentkezni, de a Foursquare-en már nincs Vidámpark" – mondta ki NAK fotóművész az elképzelhetó legborzasztóbb szavakat.
Persányi irtó hosszan, kábé egy órában összefoglalta a lényeget, amit most elmesélek egy mondatban: az Állakert átveszi a volt vidámparki területet, ahol köteles megőrizni pár műemlék játékot, így évekig itt egyfajta új vidámpark lesz pár állattal, aztán meg valami más is.
Eggyel részletesebben:
Három ütemben zajlanak itt az események.
1.) Most villámmunkával megpróbálnak a tavaszi állatkerti szezonindításig átköltöztetni néhány állatot, leginkább a simogatóban élőket, hogy a gyerekek itt nagy területen tudjanak állatokat buzerálni. És beindítani azokat a megőrzendő játékokat, amik egyrészt működnek, másrészt nincsenek vállalhatatlanul szétrohadva. 2015-ig ennyi lesz a változás. Erre a részre egy 500-asért lehet bejönni majd és játékonként 2-400 forintnyi zsetonért lehet pörögni. Állatvonalon, ha ilyen hamar össze tudják hozni, a simogató mellett lesz parasztudvar, vadmalacóvoda, piskálható őstulok és zaklatható szarvascsapat.
2.) Közben elkezdik felépíteni a mostani Állatkerthez közeli 1,5 hektáros sávon a Mesepark nevű blokkot. Ez 2015-re készül el a tervek szerint. Itt nemcsak a felújított régi attrakciókon lehet majd játszani, hanem új vurstlijátékokon is, mondjuk láncos körhintán, hajóhintán és hasonlókon. Lesz klasszikusabb játszótér is, meg kalandpark, és itt lesznek a piszkálható állatok is, meg a lovaglóhelyek, ahol nemcsak az unalmas lovon, hanem szamáron, tevén meg lámán is lehet majd szamaragolni, tevegelni ás lámagolni, sőt, ha az Ökör is úgy akarja, ökörögölni.
3.) A legnagyobbszabású projekt a jó esetben 2018-ra, durván 15 milliárd forintból elkészülő Pannon Park, ami a legállatkertszerűbb rész lesz, fő attrakcióként egy szuper high tech, űrállomásszerű biodómmal, ami egy szubtrópusi klímájú fedett csarnokot jelent dzsungellel, elefántokkal és cápákkal. Hogy ez miért pannon? Mert pár millió éve a későbbi Magyarország nagy részén a sekély Pannon beltenger hullámzott, a klíma szubtrópusi volt és kimondhatatlan nevű állatok éltek itt. Ezek sajnos kihaltak, így a Állatkert legnagyobb gyarmata azt fogja kábé bemutatni, hogy mi lenne itt, ha nem változott volna meg klíma 73-szor az elmúlt pármillió évben és most olyan állatok élnének itt, amik ott élnek, ahol most szubtrópusi a klíma.
Ez még összefoglalva is rohadt hosszú, élőben a tízszerese volt, de végre elindultunk a körtúrára. Indításnak Persányi főigazgató egy e célra odavonszolt tevével médiajópofizott, amennyiben azt mondta neki, hogy "Nézd meg, ez lesz itt az új helyetek", majd az oparatőrök kérésére ezt megismételte.
Persányi igazi tarrbélaistként utálhatja a színeket, mert többször vad kirohanást intézett az egykori park szerinte túl tiritarka épületei és játékai ellen.
Ahogy fokozatosan bejártuk az így lecsupaszítva meglepően kicsinek kinéző területet, az derült ki, hogy bár a Vidámpark már kutyát sem érdekelt és irtó veszteséges volt, kevés kivétellel szinte minden nagyobb, épületjellegű attrakció megmarad, vagy változatlan vagy kicsit feltuningolt formában, a fémvázas játékokat viszont elvitték.
Még a Lézerdodzsem kifejezetten unalmas és csúnya épülete is műemlék. Belül persze ez is lenyűgözően nézett ki a szétrohadt dodzsempályával és a mellette tárolt régi szellemvasúti kocsikkal.
Az egész megcsonkított park olyan, hogy ha magyar filmes, kliprendező vagy hasonló mozgóképes lennék, villámgyorsan megpróbálnám kihasználni a soha vissza nem térőt, és snellben leforgatni valamit a kivételes helyszínek egyikén.
Az igazi nagy veszteség a legutóbbi időkben a Túlvilág kapuja néven futó, Indiana Jones-hangulatú koponyákkal díszített fantáziaépület, ami a Tanuban a Szocialista Szellem Vasútja volt, és amit a lenyűgoző külseje ellenére lebontanak.
A Hullámvasúthoz érve Persányi elmesélte, hogy a Tükörútvesztő és a Mesecsónak is megmaradnak, a főigazgató viszont valamiért kicenzúrázná a Hupikék törpikéket a mesék közül. Egy ilyen jó kedélyű fickótól igazából meglepett ez a fogcsikorgató törpellenesség. A Hullámvasút legnagyobb ékessége jelenleg az előtte elhelyezett, műgyantából készült hatalmas dán dog.
Az Elvarázsolt Kastélynál annyit jegyeztem fel, hogy "Jé, ez baromi ronda". Ez is megmarad, itt kalandpálya épül és a kastély ennek része lesz.
Az állatkerti oldalhoz közeledve kiderült, hogy a Vidámpark és az Állatkert közé beékelődik egy idegen test, az Igazságügyi Orvostani Intézet toxikológiai intézete, amit Persányi annyira utál – gondolom meg akarja szerezni – hogy szinte köpködős undorral mesélte, hogy itt "a mérgezett és kábítószeres hullaszerveket vizsgálják." De olyan lekezelő hangon, mintha szerencsétlen szervek lennének drogosok.
A sok gyönyörű, rothadó izé közül az egyik legszebb a Kanyargó nevű játék tetőszerkezete. Sajnos ezt is lebontják.
A Panorámakerék hűlt helyénél Persányi negyvenéves szovjet anyákat osztogatott az újságíróknak, NAK egyet fel is húzott az ujjára. Sajnos csavarokról volt szó.
Útközben irtó sokféle, kissé LSD-s hangulatú pénztárfülkét láttunk, ezekből remek kiállítást lehetne rendezni.
A bejárás csúcsa egyértelműen az volt, hogy gyalog végigmehettünk a Barlangvasút sínein és soha nem volt közelségből nézegethettük a János vitéz jelenteit.
A legdrámaibb szituáció az, amikor a feltűnően szemita külsejű óriás láttán Kukorica Jancsi kardja ijedtében kettéhasad.
A Barlangvasút területén egyértelműen télbúcsúztató acidpartikat kéne tartani. Én a csodás látványtól már szárazon is szeletelni kezdtem.
A végén a sok mászkálás után kicsit állatoztam, a legaranyosabbak a süldő szarvasok, akik most még boldogok, de nemsokára a símogató gyerekek prédái lesznek. Mindig zárt alakzatban mozognak, még a szomszédos teve fújtatásától is mindig egyszerre esnek pánikba és ugrálnak négy lábbal a levegőbe. Közben meghökkentően nedves az orruk.
Most még igazából nem sok látszik abból, pontosan mi lesz itt, de az tuti, hogy az első időszakban, vagyis tavasztól átmeneti, lepattant, bizarr, de hangulatos hely lesz az Állatkert-Vidámpark-öszvér. Amivel már megint a kilincsorrúak kisgyerekek járnak jól.
(Az összes csodafotó NAK műve, kivéve a hasadt kardos János vitézt, az az enyém)