A nyominger baloldal már azt hitte, a Fidesz megnyeri nekik a következő választást. Hát most kiderült, hogy nem. Pont jókor durrant a Jobbik-pofon.
A nyominger baloldal már azt hitte, a Fidesz megnyeri nekik a következő választást. Hát most kiderült, hogy nem. Pont jókor durrant a Jobbik-pofon.
Most akkor mi van? Magyarország tényleg reménytelen jobboldali fészek lett, ahol a tetkós szélsőségesek és a Fidesz együtt háromnegyedes többségben vannak a legerősebb baloldali párttal szemben? Vona vagy Orbán – ez maradt nekünk?
Ez pont annyira nem igaz, amennyire nem volt az az elmúlt hónapokban, hogy a Fidesznek vége, hiszen az időközikön sorra kap ki mindenféle balosoktól.
A mostani választáson három dolog derült ki:
- a választók megunták a Fideszt (ezt eddig is lehetett látni)
- a választók nem felejtették el, hogy mennyire megunták az MSZP-t
- a választók csak arra hajlandók szavazni, aki valamilyen
És Rig Lajos – függetlenül attól, hogy mit gondol róla az ember – egész határozottan valamilyen. Pad Ferencről ehhez képest ha fegyverrel kényszerítenének, akkor se lennék képes akárcsak egymondatos jellemzést adni.
A tapolcai–ajkai időközi klasszul megmutatta, az emberek nem idióták, és egész egyszerűen nem elég nekik annyi, hogy riogatják őket. Sőt azt is bebizonyította, hogy a magyar választót önmagában a kétfejű mumus sem képes odakényszeríteni a fülkébe. Hiába volt már a választás előtt is teljesen reális esélye annak, hogy a jobboldal és a szélsőjobb osztozzon a két első helyen, a narancsosbarna eső rémképe sem kergette választani a baloldali ellenzékieket.
Hiába igazi ziccer minden ilyen választás a tiltakozó szavazatokra aspirálóknak, a körzet MSZP-s fellegvárában alig ment valaki. És mivel a baloldali ellenzék kínálata nem volt annyira sem vonzó, mint a korábbi hasonló alkalmakkor, Rig úgy elverte Padot, mint a kétfenekű dobot.
Ez nagyon jó.
Egyfelől azért, mert aki béna, annak el kell buknia. Másfelől, mert enélkül a sallerbe oltott koki nélkül a semmittevés és kivárás nagymesterei elhitették volna magukkal és a támogatóikkal, hogy a Fidesz már meg is van buktatva. Nekik is, nekünk is jobb, hogy három évvel korábban kiderült, hogy mennyire nincs így. A jobbikos győzelem azért is klassz, mert nincs viccesebb, mint az ilyenkor elkezdődő balos vádaskodás és bűnbakkeresés. Azaz mivel ilyen igazi, parlamenti egyéni győzelme még sosem volt a Jobbiknak, a buli minden eddiginél hisztérikusabbnak ígérkezik. Mivel unortodox a helyzet, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy a cinikus online újságírókon kívül más felelőse is lesz a barna esőnek.
Ez után a gyomros után persze ugyanolyan értelmetlen lenne egyből a régi baloldal végső felmorzsolódásáról beszélni, ahogy egy hete öncsalás lett volna tutira venni a visszatérésüket. Megint megnyílt a pálya az outsiderek előtt is. Amit biztosan tudunk, annyi, hogy annyit sem tudni, mint eddig. Ami mindenképp termékeny időszakot ígér. De nemcsak ellenzéki oldalon.
A Fidesznek ez így, ebben a formában sokkal kínosabb, mintha megint az egyesült balodaltól szívott volna ki. A csúnya alázás ugyanakkor lehetőség is a maga módján: megnyílt előttük az esély, hogy a “centrális erőtér” kifejezés ne teljesen üres frázis legyen. Onnantól, hogy van másik, komolyan veendő jobbos erő, a Fidesz kénytelen valamilyen formában definiálni magát. És persze a Jobbik is, hiszen aki legalább egyet képes volt nyerni egyéniben, az kénytelen sejtetni valamit abból, hogy mit tenne, ha mondjuk a helyek 51 százalékát nyerné meg.
Én személy szerint kifejezetten örülök Rig győzelmének, mert ezzel legalább odarakták a lécet, és kiírták mellé jó nagy betűkkel:
ha nem vagy fideszes, és nyerni akarsz, jobb fejnek kell lenned Rig Lajosnál és a Jobbiknál.
Azért ez csak nem megugorhatatlan szint.
[A szöveg élesítésekor 98 százalékos feldolgozottság mellett több mint háromszáz szavazattal vezetett Rig Lajos a fideszes Fenyvesi Zoltán előtt, az MSZP-s Pad messze lemaradt; kép innen]