1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös Szarajevóba utazott, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot az Osztrák-Magyar Monarchiához frissen annektált Bosznia területén. Nem lett jó vége, de nem sokon múlott.
1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös Szarajevóba utazott, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot az Osztrák-Magyar Monarchiához frissen annektált Bosznia területén. Nem lett jó vége, de nem sokon múlott.
A komédiába illő sikertelen gyilkossági kísérletek után Gavrilo Princip, a szerb Fekete Kéz terrorszervezet tagja eresztett golyót a trónörökösbe és feleségébe, Zsófiába.
A merénylet tökéletes casus belliként szolgált ahhoz, hogy a Balkánon felgyülemlett feszültség, az európai hatalmi egyensúly megbomlása és számos egyéb tényező következtében kirobbanjon az első világháború.
Gavrilo Principet Szerbiában sokan máig hősnek, a jugoszláv gondolat atyjának tartják. A szerb történelemkönyvek róla és a többi merénylőről oldalakon keresztül emlékeznek meg, mint Boszniát Szerbia részének tekintő szabadságharcosokként, hősökként.
A boszniai muzulmánok és horvátok körében Princip nem annyira népszerű. Ők a bosnyák függetlenség ellen törő titkos szerb terrorszervezet merénylőjét látják benne. Száz évvel ezelőtt ezek a csoportok Bosznia annexióját a szerb elnyomás alól való felszabadulásként élték meg.
A többségében muszlim bosnyákok lakta Szarajevó keleti részén most egészalakos bronzszobrot állítottak a legendás merénylőnek (korábban máshol is). Kelet-Szarajevó azoknak a városrészeknek a gyűjtőneve, melyek szerb fennhatóság alatt maradtak 1992-ben a délszláv háború idején. A város bosnyák felében Haydn Isten tartsd meg Ferenc császárt című himnuszát játszották a Bécsi Filharmonikusok.
2014. július 6-án, jövő vasárnap Szarajevóba utazom. Sosem voltam még ott. Megnézem a szobrot, megnézem a keleti és a nyugati városrészt, és megpróbálom megnézni, mi történt Boszniával a szarajevói merénylet óta. Írjátok meg, mire figyeljek.