Három percen és egy körön múlt, hogy a Porsche és nem a Toyota nyerte a 2016-os Le Mans-i 24 órás futamot. Epilógus.
A Le Mans-i 24 órás autóverseny utolsó perceiben, az utolsó körön, a célvonalon állt meg vezető pozícióból az 5-ös számú Toyota, s nyerte a futamot a 2-es számú Porsche. 1923 óta, az első versennyel kezdődően nem találunk ehhez fogható drámát. Az ez után pillanatokkal elrajtoló azerbajdzsáni Forma 1-es futamon második helyezést elérő négyszeres világbajnok, Sebastian Vettel is csak nagyot sóhajtva, merengő tekintettel bírt annyit mondani, hogy “Fuck!”, amikor az Európai Nagydíj utáni sajtókonferencián az újságíróktól érdeklődött a Le Mans-i végeredményről. Hiszen amikor beült a Ferrariba, még atombiztosan vezetett a Toyota és felfoghatatlannak tartotta, hogy az egész napos küzdelmet követően egy körrel a vége előtt állt meg az autó.
Pedig pontosan ez történt. Az utolsó előtti körben drámaian lassuló autó a célvonalon állt meg fatális műszaki probléma okán, hogy legalább a versenyt be tudja fejezni egy körrel később, a csík előtt átcsorogva. A pályán azonban nem állhatott meg, így továbbintették, messzire azonban nem jutott, a dobogós helyezés helyett 45. pozíció lett a vég.
Miért állt meg a Toyota? Érdekes ez? A sokmillió műszaki probléma ok közül lehetett bármelyik. A tényen nem változtat viszont, hogy ezt a csapatot saját szülői árulták el – igazából ezért.
Habár a Toyota a világ egyik legnagyobb autógyártója, a World Endurance Championship bajnokságában versenyző csapat szűkös keretből gazdálkodik – ellentétben a Volkswagen-csoporttal, mely négy autóval képviselteti magát a mezőnyben: két Audi és két Porsche személyében. Pedig szárnyalna ő, de nem engedik neki.
Évek óta küszködött az entitás a nagyobb költségvetés kiharcolásáért, hogy labdába tudjanak rúgni a győzelemért, ezen azonban az utóbbi időkben még az anyacég újraélesztett rali VB-s ambícióin is osztozniuk kellett.
A célvonalon megálló versenyautó így lett a félgőzzel végrehajtott, szűkmarkúan mért nagyvonalúság lesujtó szimbólumává. Ellenfeleik siratták őket, hiszen ennél szörnyűbb módon egy viadalt sem lehet elveszteni. A Toyota 23 órán és 57 percen keresztül állta meg becsületét, a harmadik percben a Porsche meg learatta sikerét.
Elárvult ez a versenyautó, mintha egyszerre fordított volna neki hátat mindenki. Elárulták, mert a neki kiskanállal adagolt figyelmet is továbbosztották egy mostohatestvérért. Elárulták és százezer ember látta szemtől-szembe szégyenét. Mint a gyerek, aki sírva várja anyját, hogy felemeljék, aki most már futna is, de elkésett – túl késő van, túl rég. Nincs ki felemelje, elhagyták őt, és minden más már kevés.
Milyen csonka ma a Hold,
Az éj milyen sivatag, néma,
Milyen szomoru vagyok én ma,
Milyen csonka ma a Hold.
Minden Egész eltörött,
Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött.
Fut velem egy rossz szekér,
Utána mintha jajszó szállna,
Félig mély csönd és félig lárma,
Fut velem egy rossz szekér.
[Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában]
B-nek