Tízéves útja végén a Rosetta űrszonda elérte a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst, majd tömeg-spektrométerével megszaglászta. Az eredmény lelombozó: égi társunknak olyan szaga van, mint egy pályaudvari vécébe oltott mocskos istállónak.
Tízéves útja végén a Rosetta űrszonda elérte a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst, majd tömeg-spektrométerével megszaglászta. Az eredmény lelombozó: égi társunknak olyan szaga van, mint egy pályaudvari vécébe oltott mocskos istállónak.
Az Európai Űrügynökség szondája még augusztusban érte el a Naptól 400 millió kilométerre száguldó üstököst, de csak most derült ki, hogy büdösebb, mint gondolták. Szerencsére a kis szonda nem orral, hanem közömbös műszerrel szippantott a kométa körüli bűzös elegybe, ami a várakozásokkal ellentétben nem csak szén-dioxidból és szén-monoxidból áll.
Az már szeptemberben megvolt, hogy ammónia, metán és metanol is van az üstökös kómájában – nem verte be a fejét, és agyműtétet sem végeztek rajta: az üstökösök magja körüli gázfelhőt hívják kómának –, de egy újabb mérés megmutatta, hogy a gázkeverék még penetránsabb: formaldehidet, kénhidrogént, hidrogén-cianidot, kén-dioxidot és szénkéneget is tartalmaz.
Az ammónia húgyszagát és a kénhidrogén fingszagát így csak a hidrogén-cianid kellemes, halálós mandulaillata enyhíti. Az elegy persze borzasztóan mérgező is, még jó, hogy a Rosettát küldtük, és nem egy űrhajóst.
Ahogy közeledik a Nap felé, a 67P/Csurjumov–Geraszimenkóból újabb molekulák szabadulnak majd fel, úgyhogy lehet, hogy a történet még folytatódni fog.
Forrás: Cnet. Képünk illusztráció, az ISON üstökös képéből és a Ren and Stimpy című rajzfilmsorozat Stimpyjéből készült.