Jó nagy felháborodást kavart, hogy megbeszéltem Deutsch Tamás netkonzultációs biztossal, hogy megkérdezem a Cink olvasóit, milyen kérdésekről konzultálnátok jövőre internetes témában. Ígértem, hogy megírom róla a saját véleményem is, itt van.
(Akit érdekel az, miért bizonyult a Cink történetében a legutáltabb ötletnek, hogy szóba álltam Deutschcsal, olvassa el ezt a friss hosszúposztot!)
Hogy szerintem milyen lenne az ideális nemzeti konzultáció internetügyben?
Hát olyan, amit nem tartanak meg, hiszen ez az intézmény még jó szándékkal közelítve is értelmetlen, a gyakorlatban pedig eddig mindig az amúgy is eldöntött kormányzati lépések PR-megerősítésére szolgált, bicskanyitogatóan manipulatív kérdések formájában.
Plusz azonnal felmerül az emberben, hogy ha olyan, több magyar generáció életét is befolyásoló kérdésekben sem konzultáltak senkivel, mint a paksi bővítés, akkor mennyire lehet komoly ez a netes verzió.
De ez azért mégis más helyzet, mint a korábbiak, hiszen az internetadóval szembeni elemi felháborodás és több nagy tüntetés előzte meg, ha tetszik, kényszerítette ki. Ebben a spéci szituációban szerintem érdemes lehet eljátszani a gondolattal: ha már úgyis eldöntött ügy, hogy elszórnak erre pár száz milliót, akkor azt hogyan lehetne legalább eggyel kevésbé értelmetlenül megtenni.
Ha a kérdések között mégis szerepelne bármilyen formában az, hogy legyen-e különadó az internetre, akkor az egésznek nincs semmi értelme, vagyis annyi, hogy a netezők kaptak még egy leckét a kormány szavahihetőségéből.
Egy ilyen néhány kérdéses konzultációban az a trükkös, hogy szakkérdéseket nem érdemes feltenni, hiszen honnan tudná egy átlagos internetező, hogy mondjuk milyen hálózatot érdemes építeni, hogy bika wifi legyen mindenütt, vagy esetleg kábel. A túl általános kérdésekre adott válaszokkal viszont mégannyira sem lehet mit kezdeni. Általános vonalon olyanokat esetleg meg lehetne szerintem kérdezni, hogy
- kiemelt állami feladatnak tartja-e az intenet költségvetési pénzből történő fejlesztését?
- legyen-e az alaptanterv eddiginél fontosabb része internet használata?
Eleve érdekes, hogy kiket és hol kérdezzenek meg. Deutsch Tamás egyelőre arról beszél, hogy valamilyen online felületet képzel el erre. Logikus is, hogy a netes kérdésekről azok mondjanak véleményt, akik használják az internetet. De akkor a többi választó ne is szólhasson bele? Ha igen, és elkezdenek leveleket is küldözgetni, mennyire számítson azok véleménye, akiknek fingjuk sincs a témáról, alkalmi felhasználói szinten sem? Nem véletlen, hogy semmilyen országot nem kormányoznak konzultációs kampányokkal.
Levélben legfeljebb azt kérdezném meg, hogy:
Ön miért nem internetezik?
De igazából ezt sem, hiszen semmiképp sem küldenék szét irtó drágán leveleket egy közepesen szar poén kedvéért.
Ha már úgyis megtartják az akciót, én maximum valamilyen nyitott, kifejtendő kérdéseket tartalmazó online problémafelmérést tartanék úgy-ahogy értelmesnek. Olyat, aminek alapján összeállna egy térkép az ország netelérésileg problémás helyeiről, illetve a problémák jellegéről. Ha elég sok adatközlő hajlandó válaszolni, legalább kialakulhatna egy kép a döntéshozókban, hogy merrefelé lenne érdemes fejleszteni, és micsodát. Ilyen adatok nyilván beszerezhetők máshonnan is, de a konkrét fogyasztói panaszok ekkora tömegben talán többet elárulhatnak, mint a céges és minisztériumi statisztikák.
Szóval egyfajta kormányzati Tékozló Homár-különkiadást tartanék az adott körülmények között a legkevésbé hülyeségnek, neten intézve, levelezgetés nélkül. A pénz nagy részét a beérkező válaszok feldolgozására fordítanám. Azt meg, hogy miként fejlesszem a netet, azokkal beszélném meg, akik értenek hozzá – én például nem –, és meg sem próbálnék olyan képet kelteni, mintha ilyesmiben lakossági levelezés alapján lehetne dönteni.