Végre valaki versben – és milyen pompásan szar versben – küldi el a francba 2014. kora őszének messze legidegesítőbb jelenségét!
A szerző Stöckert Gábor indexes nagyágyú és alattomos szóviccmester, akivel ezt a verseléstechnikai miniinterjút készítettem:
S. G.: (…) szóval inkább maradjunk annyiban, hogy szonett
Cink : OK :DDD
S. G.: amolyan kapd-be-a-fa-szonett
És akkor jöjjön a mű, aminek minden szavával:
Vers, de tényleg mindenkinek
Mint zajló zuhatag, áradnak a versek
Mert valami lüke Fácsén kitalálta,
Kultúrharcot indít. Sok júzer meg verseng,
Ki tol jobb kontentot, de költőpalántaNem leszel ám ettől, édes jó barátom,
S te sem, exkolléga, ki külföldről gépel,
Csaj, kit nem ismerek, mégis mindig látom,
Hogy fídemen nyomulsz cicás profilképpel.Ciki ez az egész, üres csordaszellem.
Talán kútba ugrasz, ha ugranak mások?
Pucérkodsz magad is, ha más fütyit lenget?Na ugye. Hát akkor ne töltsd falam szpemmel,
Különben hájdollak, mert ez nekem már sok.
(És nem, nem kérek Ice Bucket Challenge-et.)
Az egész verses kihívásosdiról egyébként ő, Szabó Balázs tehet.