Fel a fóliasisakot, itt a dilikarácsony Kövér „Negyedik Világháború” Lászlóval. A házelnök interjút adott a Magyar Hírlapnak, amiben elárulta, mi zajlik igazából a Háttérben.
Fel a fóliasisakot, itt a dilikarácsony Kövér "Negyedik Világháború" Lászlóval. A házelnök interjút adott a Magyar Hírlapnak, amiben elárulta, mi zajlik igazából a Háttérben.
Nagy ellenfele, Lázár Rolex János pár napja felfedte, hogy buzik és a román békaemberek állnak a háttérben. Itt a konkurens elmélet! Mielőtt olvasni kezdesz, erősen szorítsd össze a homlokod!
Ha már a háborús logikánál tartunk, vannak olyan elméletek, hogy az első világháború nem ért véget, hanem a másodikkal folytatódott. Ezt továbbgondolva a második sem ért véget, a folytatása a hidegháború volt, és visszatekintve az elmúlt huszonöt évre megállapítható, hogy a negyedik világháború zajlik.
Az internet elterjedésének legzavarbaejtőbb következménye, hogy hirtelen feltűnik, milyen rengeteg chemtrailes, antigravitátor, apostoli nemzetvezető, rovarlényrettegő és háttérhatalom-hívő él közöttünk, de nem ám intézetekben meg kapualjakban, hanem a civil élet egészen fontos területein.
Talán a CCCP-pulóveres, Lenin-sapkás, drogliberalizációt hirdető fiúkból, kétes egzisztenciákból álló bértüntetőkből akarnak meríteni. De lehet, hogy nekik csak a feszültség folyamatos fenntartásában szánnak szerepet, amíg – a megfelelő pillanatban – színpadra nem tolják az új Bajnait.
Az Apostoli Kormányzónk például nemrég még bútorgyár-tulajdonos volt, a gravitáció legnagyobb ufológus tagadója Széles Gábor milliárdos médiamogul, a lapjában ma nyilatkozó Kövér László pedig az Országgyűlés elnöke.
Kövér interjúja tartalmilag első blikkre könnyen összefoglalható:
Miért bánt minket Amerika? Hát hogy hatalomra segítse az Új SZDSZ-t, majd vele ránk engedje az antikrisztust, vagyis az Új Bajnait.
Próbálom lépésről lépésre bemutatni a kövéri elméletet
- A kitiltási botrány természetesen nem arról szól, amiről a felszínen szó van.
- A kitiltási botrány még csak nem is Magyarországról szól, az amerikaiak két tucat közép- és kelet-európai országban hajtanak végre akciókat.
- Hogy miért? Mert ez a nemzetbiztonsági érdekük.
- De mégis, mit akarnak elérni?
- Szabadkereskedelmi megállapodást! – szörnyülködik Kövér, ami az "európai nemzetállamok szuverenitásának és a valódi demokrácia esélyének" a végét jelenti. (A szabadkereskedelem saját szövetségi rendszerünk, az EU létének egyik alapja, nem beszélve a világban jólétet teremtő kapitalzmusról.)
- Mit tehetünk? Alapvetően semmit, maximum "higgadtan hátradőlhetünk" és új szövetségeseket kereshetünk.
- Kik legyenek ezek? Ruszkik? Nem, hanem hozzánk hasonló kelet-európai rabszolgák, akik szintén az "alsó fedélközben" eveznek az amerikaiak Gályáján!
- És a németek. De ha Amerika ellen kell összefogni, még az EU-n belüli emancipálódás is szóba jöhet, vagyis Amerikánál még az EU is jobb.
- Amerika háborús logika szerint cselekszik. De ez nem puszta metafora, Kövér kifejti, hogy a világháborúk titokban mindig folytatódtak, és most épp a Negyedik Folyik!
- Amerika nálunk mindig az SZDSZ-t szerette meg az "úgynevezett civilszervezeteket" is, akiknek Tudjukmi áll a hátterében!
- Mi Amerika célja nálunk? A teljes elitcsere!
- Hogy teszik majd meg ezt? A megfelelő pillanatban színpadra tolják az Új Bajnait!
- Két (!) mondattal a teljes elitcsere és az újbajnaizás után Kövér közli, hogy Amerika képtelen lenne 2018-ra új, kormányképes erőt teremteni, a céljuk most már egy olyan új SZDSZ, ami a mérleg nyelve!
- Amerika azt az ördögi tervet forralja, hogy a megerősödött Jobbik miatt a Fidesz kénytelen legyen az MSZP módjára koalícióra lépni ezzel az új SZDSZ-szel!
Ugye, mekkora dili? Az ilyen elméletekben az a csodálatos, hogy nemhogy logikusnak nem kell lenniük, de simán belefér, hogy ugyanazon a bekezdésen belül elhangozzon két azonos erejű, de egymással szögesen ellentétes állítás. Drámai színekkel ecseteltem a teljes, gyökeres elitváltást és az Antikrisztus-Újbajnait? Ugyanakkora elánnal magyarázom, hogy SOHA nem győzhet Amerika kreatúrája, sőt ez nekik nem is céljuk, hiszen ők a Mérleg Kampós Orrú Nyelvét szeretnék megteremteni. És két perccel a Teljes Váltás után már ott tartunk, hogy a Fidesz együtt kormányoz az Új Bajnai Tudjukkik Érdekeit Szolgáló Pártjával. De egy ilyen szép Elméletet igazából sportszerűtlenség szétszálazni, ez úgy tökéletes, ahogy van.
Csak játsszunk el a gondolattal! Az, hogy most már létezik, és számottevő támogatottsággal is bírnak a radikálisok, kapóra is jöhet egy ilyen forgatókönyv kiagyalóinak. A Jobbik húzott ugyanis hasznot az elmúlt hónapok tüntetéseiből és a Fidesz gyengüléséből. Minél erősebb a szalonképtelennek, kirekesztőnek, antiszemitának, rasszistának és ezért koalícióképtelennek tartott Jobbik, annál könnyebb olyan kormányszövetséget összetákolni a másik oldalon, amelyben akár a Fidesz is ott lehet a maga túlsúlyával. A lényeg, hogy ne lehessen kormányt alakítani a poszt-SZDSZ nélkül a Jobbikkal szemben. Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása esetén számukra az a jó stratégia, ha a radikálisok erősödnek, mi pedig gyengülünk. Ez persze csak hipotézis, de logikai úton levezethető. Nincs arról szó, hogy ez a szcenárió bekövetkezik, hiszen a választók döntenek. De mindez kezd veszélyesen nyilvánvalóvá válni.
A maga módján egyébként megejtő, hogy valaki tényleg annyira ne legyen képben az aktuális magyar politikában, annyira búra alatt éljen és annyira félreértse a legalapvetőbb, nyilvánvaló mozgásokat is, hogy minden lehetőség közül pont egy új Bajnai rémképével akarja mozgósítani a választóit.
Ezek után csak egy kérdés marad: Lázár vagy Kövér? Jó kis választási lehetőség, mi?
Az interjúban egyébként – hasonlóan Kövér utóbbi pár évben tett fajsúlyosabb nyilatkozataihoz – lazán keveredik a totális ziziség a Fidesz fősodrával ellenkező különutas véleményekkel. Orbán keleti nyitásának és Szijjártó miniszteri kinevezésének a fényében ez a bekezdés például sokkal keményebb szöveg, mint a Lázárral folytatott szájkarate, vagy a kódolt zsidózás szerelmeseinek szánt folyamatos eszdéeszesezés:
A diplomáciában sajnos sohasem voltunk túl jók. Most sem azon kell dolgoznunk, hogy az amerikaiak megszeressenek. Máshol kell szövetségeseket találni. Olyanokat, akikkel ugyanabban a hajóban evezünk, méghozzá az alsó fedélközben. Ők a kelet-közép-európai országok. A szlovákoknak és a románoknak sem a magyarkérdést kellene politikájuk első számú rendezőelvévé tenniük. Elgondolkodhatnának azon, hogy a legfontosabb kihívásokban – gazdasági és társadalmi problémákban – nem osztoznak-e velünk.