Ez egy magyar kisiskolás rajza arról, hogyan harcoltunk 1848-ban. Az amerikaiak ellen. Őrült cuki, percek óta ezen nevetek, de közben persze hideglelős az egész.
Ez egy magyar kisiskolás rajza arról, hogyan harcoltunk 1848-ban. Az amerikaiak ellen. Őrült cuki, percek óta ezen nevetek, de közben persze hideglelős az egész.
Amióra megláttam alie twitjét a fenti képpel, és azzal a szöveggel, hogy
Magyarország vs USA | Eszter (7,5) rajza 1848-ról az iskolában. Tegnap óta ezen nevetek,
én is csak kacarászom, és újra meg újra megnézem. Méghogy nincs hatása a politikának a legszemélyesebb hétköznapjainkra!
Hüledezhetnék és retteghetnék persze, mondván, hogy "mit művelnek a gyerekeink agyával", de én most inkább az erdélyi hadszíntér alternatív lehetőségein merengek:
Bem apó a Vízakna feletti dombokra irányítá a tüzérséget, majd a szentléleki országút mellett pozíciót foglalva kartácstűzzel szórá meg a Paskevics balszárnyát alkotó filadelfiai szerecsen gyalogságot. A szerecseneket éppen früstük közben érte a tüzes istennyila, s mint forró krumplit dobálák el a forró ebeket.
(Nálunk a kommentek tényleg gyakran minimum egyenértékű szórakozást jelentenek a posztokkal, ezt a csodás gyerekrajzot is Vajda Gábor friss hozzászólásában találtam.)