Egy újonnan nyílt belvárosi helyen, borospoharakkal mulató közönség körében szerezte meg a DLA-fokozatot Dévényi Dalma, a híres magyar divattervező.
Egy újonnan nyílt belvárosi helyen, borospoharakkal mulató közönség körében szerezte meg a DLA-fokozatot Dévényi Dalma, a híres magyar divattervező.
Mármint így mutatta be a DLA-projektjét. Mintha nem is a magyar felsőoktatás terméke lett volna ez az egész.
A Hercegprímás utcai CBA (!!!) közelében megnyílt Higgs Mező galéria-kávézóban pont olyan tömeg zsizsegett, mintha kiállításmegnyitón lettünk volna, azzal a különbséggel, hogy feltűnően sok volt a bomba csaj, az atom csávóktól nem beszélve, és az emberek fele pedig gyanúsan klassz ruhákat hordott. Én nem! Én fél-hajléktalanban nyomtam, nem punkoskodásból, hanem mert 3 perccel indulás előtt tudtam meg, hogy ide fogunk jönni.
Azért volt ennyi csinos ember, mert Dévényi Dalma, a 2009-es Cool Lista tizedik helyezettje az egyik legmenőbb magyar divatmárka, a Je Suis Belle egyik fele, a másik fele Kiss Tibor.
A közönség egy része egy próbalfükének kinéző próbafülke előtt állt sorba, egy másik részük a falat bámulta, ahová különös, ugráló mozgóképeket vetítettek. Néhányan bort ittak.
Az esemény neve Kaleidoszkóp volt, nem véletlenül. A próbafülkébe ugyanis Samu Bence, a nemsokára világhírű vizuálmágus spéci szerkezetet épített be Je Suis Belle Dalma terve alapján. (Mindketten tanítanak az Iparművészetin.)
A cucc úgy működött, hogy a közönség vállalkozóbb kedvű tagjai sorban álltak a fülke előtt, és közben kiválasztották a friss JSB-kollekció kirakott darabjainak valamelyikét. A fülkébe lépve átöltöztek, majd egy gomb megnyomásával elszabadították a konceptuális divatpoklot. A Kaleidoszkóp ugyanis nevéhez méltóan megötszörözte őket, az így előállt mozgóképet pedig a galéria falán nézhettük meg. Az egész olyan volt, mintha színes gyöngyök helyett divatőrülteket szórtak volna egy hatalmas kaleidoszkópba, és az előállt látványt kivetítették volna. Ha nem lettem volna egészen világos, így nézett ki a dolog:
Az újabb és újabb résztvevők sokoldalú divatfilmjei egymás mellé kerültek a falon, így a zsizsegés percről percre, na jó, negyedóráról negyedórára fokozódott. Én közben a kutyát próbáltam letekerni az emberekről, amikor a pórázzal körbefutotta őket. Aztán hamar el kellett jönni, mert gyerekekkel voltunk és pénteken iskola. Az biztos, hogy még sose láttam ilyen szórakoztató és profin megcsinált DLA-projektet.
update: A kollégáim rámtámadtak, hogy nem magyaráztam meg, mi az a DLA. A DLA az kábé a PhD fokozat megfelelője a művészeti iskolákban.