F. G. ugyanis sokkal jobb, mint a kábítószer. Sajtóeseményen beszélt a magyar liberalizmus egyik legnagyobb diadaláról, a tegnapi megsemmisító vereségről. Ha megnyalom, akkorát trippelnék, mint Bibó István Woodstockban.
Úgy tudtad, tegnap története legnagyobb vereségét szenvedte el a bal- és liberális oldal? Hülye vagy! Tegnap a magyar liberalizmus egyik legnagyobb diadala esett meg. Nem vicc, az előbb mesélte Fodor, hogy "mi jelentős sikert értünk el." Meg azt is mondta, hogy "a liberális párt jól megvan", aztán, amikor a személyes felelősségét feszegették a didalban, a dologra ezzel reagált: "nekünk ez jelentős előrelépés".
Mindezt Plankó 444 Gergő miatt kellett átélnem, aki egyszer csak rámcsörgött, hogy ugorjak már le, mert a szerkesztőséggel szemközt épp valami jó dili kezdődik Fodorral. Amikor lementem, el sem tudtam képzelni, hogy mekkora lesz az a dili.
Fodor tök komoly arccal kiült a pár önsorsrontó újságíró elé, klasszikus nyitással élt:
Tegnap éjszaka ugye sok minden történt
majd gratulált a győzteseknek, aztán arról kezdett beszélni, hogy milyen szép sikert ért el a liberális párt. Én ezt nem akartam elhinni, de megtörtént, sőt végig is ment. Oké, annyit elismert, hogy a kormányváltó szövetség vereséget szenvedett, de ez eszerint a többi béna partner hibája volt, hiszen ők brillíroztak, így négy év után megint lett liberális párt a Parlamentben.
Fodor szövege annyira megdöbbentett, hogy egészen egykedvűen fogadtam, hogy innovációként lenyúlta egy régi koleszos szobatársa ötletét, és most polgári szabadságköröket fog szervezni, ami még a jelenlegi fenomenális szintnél is népszerűbbé teszi az úgynevezett liberális gondolatot.
Amikor már elég sokat beszélt a liberális gondolat népszerűségéről, megkérdezték tőle, hogy pontosan mennyire is népszerű az, mire kifejtette, hogy a semmihez képest nőtt a népszerűségük, ami emelkedő pályát jelent. Sőt azt is mondta, hogy a tény, hogy a párt bent van a parlamentben, "az politikai teljesítmény".
A végén valami múló gyengeség környékezhette, mert zárásként már csak '"apró győzelemnek" nevezte a megalázó földbedöngölést, de én akkor már rég arra tudtam csak koncentrálni, hogy odakerüljek mellé, megbotoljak és mintegy véletlenül végigszántsam a nyelvemmel egy szabad bőrfelületét.
Nem sikerült.