A világbajnokságok focilabdáit 1970 óta tervező Adidas első darabja volt a fekete-fehér Telstar, amelyről 15 évvel később kiderült, hogy a gyémánt és a grafit mellett az elemi szén egyik stabil formája.
A 12 fekete ötszögből és 20 fehér hatszögből álló csonkított ikozaéder a Telstar távközlési műholdról kapta a nevét, a korábban használt, nehéz, röplabdaszerű labdákat váltotta. Azért lett ilyen erősen kontrasztos, hogy jól lehessen látni a kor fekete-fehér tévéin – az 1970-es volt az első focivébé, amit műholdról közvetítettek Európában és Amerikában is.
Ekkor még senki nem sejtette, hogy a harmonikus formát a természet is szereti, annyira, hogy a grafit és a gyémánt mellett a csonkított ikozaéder formájú buckminsterfullerén az elemi szén harmadik stabil módosulata. A gyönyörű molekulát 1985-ben fedezte fel három kutató, akik munkájukért megkapták az 1996-os kémiai Nobel-díjat.
Olyan szép labdát, mint az 1970 után módosított formában 1974-ben is használt Telstar, talán azóta sem készített az Adidas. A 2002-es Fevernova volt az utolsó csonkított ikozaéder a vébén, azóta kevesebb oldalú, furcsábban kinéző labdákat készítenek. Így fest a most rúgott Brazuca:
A gifek a New York Times összeállításából vannak