Valahol félúton Orlando és Tampa között, a mesebeli Orlampában él-éldegél Kermit Weeks rajongáson túl imádott repülőgépeinek társaságában. Róla lesz szó a következőkben az én repüléshez, repülőgépekhez még hobbiszinten sem konyító nézőpontomból.
Nem mintha egy nézőpont egyébként képes lenne konyítani. Sebaj.
Úgy hiszem, a nagyapai örökség nélkül sem lenne elveszett ember a hatvankettedik évét taposó, vagy inkább afölött sokhengeres csillagmotorral hajtott gépezeteken átsuhanó Kermit, de tény, hogy az olajiparban sikeres felmenő nélkül nehezebb dolga lett volna. És nem lenne több, mint száznegyven nagyrészt üzemképes repülője, amelyeket olykor meg is sétáltat a levegőben.
Fiatalkora óta érdeklődött a repülőgépek iránt a képen éppen a Living Legends of Aviation-díjat a nyakában viselő Weeks. Először modellrepülőit építette és röptette, majd 21 éves korára a White WW-1 Der Jäger D.IX típusú, házilag legyártható gép terveit is repülőgéppé fabrikálta. Ahogy belejött a repülésbe, Pitts S-2A gépével műrepülőversenyekre nevezett be, számost sikert érve el, miközben repülőmérnöki tanulmányokat is folytatott. És mindezek mellett elkezdte megalapozni azt, amiről végül leginkább ismertté vált, és amire már utaltam, hatalmas, a világon a legnagyobbnak számító történelmi, klasszikus repülőgépekből álló magángyűjteményét.
Ha hihetek a Google-keresővel megtámogatott emlékezetemnek, egy éve sem ismerem a repülő múzeumtulajdonost, mégis elkötelezett rajongójának tartom magam. Elképzelhető, hogy ebben a Jalopnik-posztban futottam össze vele először, de ez nem is lényeges.
Laikus szemmel lenyűgöző volt végignézni a videóit, amelyekben alaposan bemutatja a repülőgépeket és azt, hogy hogyan kell velük repülni. Utoljára általános iskolás koromban érdekeltek a repülők, akkor is inkább az éppen aktuális vadászgépek, azóta pedig nem igazán kerültem a téma közelébe, úgyhogy magam is meglepődtem, hogy mennyire lebilincseltek a különféle régi gépek. A varázslat abban rejlik, azt hiszem, hogy Weeks nemcsak halomra gyűjti a gépeket, hanem használja is, már amennyire egy 140 darab feletti kollekció esetében beszélhetünk használatról, és mindezt nem a négy fal között teszi, hanem a lelkes publikum szeme láttára. Gondolom, hogy imádják a szomszédban lakó természetes és jogi személyek, valamint aligátorok egyaránt.
Van is mit imádni!
Mivel vagyonát Weeks nem maga szerezte meg kemény küzdelemmel, éri kritika is bőven, de én azt mondom, hogy az vesse rá az első követ, aki Donald Trumpra vetett már pár tucat sziklát, és utánanézett annak, hogy miként élnek a mesés kelet újgazdagjai és az ők csemetéi szerte a világban.
Sok pénzből könnyű monumentális dolgokat megvalósítani? Nyilván könnyebb, mint kevésből. Hogy egy kicsit el van szállva magától az öreg? Hát miért is ne lenne. Biztosan ő is csinált már olyat, ami nem feltétlenül illeszkedik az általa saját magáról alkotott mesehősi képbe, hiszen vélhetően ő is ember, de becsülendőnek tartom, hogy gyerekkora óta nem tért le az álmai által kijelölt útról. Régóta szerettem volna írni róla pár sort, ez a friss, kissé megmosolyogtató, de egyben megható életrajzi jellegű videó adta most az alkalmat.
Kermit fontosnak tartja, hogy ne csak saját magát szórakoztassa a gondosan válogatott és restaurált repülőgépekkel, hanem azokat valami módon másokkal is megossza. 1985-ben nyitott meg első repülőmúzeuma Miamiban, amit a gyűjtemény hamar ki is nőtt, és amire még az új, a jelenlegi helyszínen felépítendő létesítmények 1995-ös elkészülte előtt lecsapott az Andrew hurrikán 1992-ben. A közelmúltban a Weeks által gyakran második felvonásként hivatkozott Fantasy of Flight névre hallgató épületegyüttes is bezárta kapuit átmenetileg, egy nagyjából 25 gépből álló tárlatot kínáló hangárt leszámítva, hogy elkezdődhessen a harmadik felvonás valamikor a következő pár évben.
Nemcsak felújításra van szüksége a Fantasy of Flight-nak, az sem egyértelmű, hogy hogyan lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni, örökölt vagyon ide vagy oda. Igaz, hogy nem aprópénzért, de nem is vállalhatatlan összegért ($30) a látogatók világháborús és más régi repülőgépeket láthattak működés közben azon túl, hogy megnézhették a gyűjteményt és a felújítás alatt álló gépeket, mégsem működött a dolog úgy, ahogy kellett volna. Úgy néz ki, hogy Weeks és csapata dolgozik a problémákat megoldó szemléletváltáson, őszintén remélem, hogy valami jó fog kisülni a próbálkozásaikból.
Esélyét sem látom annak, hogy gyönyörűen csilingelő csodamondatokban visszaadjak bármennyit is abból az élményből, amit a Fantasy of Flight és Kermit Weeks YouTube-csatornáinak már napokban mérhető tartamú böngészése adott, úgyhogy kétlem, hogy van bármi más hátra, mint megköszönnöm a figyelmet és jó szórakozást kívánnom a videókhoz.
A bejegyzés kokárdáját a Wikipedia biztosította.
By Khalai (Own work) [CC BY-SA 3.0 (http://creativecommons.org/licenses/by-sa…)], via Wikimedia Commons