Kategóriák
konc

Két gyilkosság, 5000 vérminta, de ki a tettes?

Code of a Killer mini-sorozat, a DNS ujjlenyomat első kriminalisztikai alkalmazásáról

Illustration for article titled Két gyilkosság, 5000 vérminta, de ki a tettes?

Advertisement

A Code of a Killer kétrészes angol mini-sorozat alaptörténete igaz eseményen alapul, amely Alec Jeffrey DNS kutató 1984 évi forradalmi felfedezésének kriminalisztikai alkalmazásával vált közismertté. Alec Jeffrey volt az első, aki először alkalmazta, az általa -DNS ujjlenyomatnak– elnevezett személyazonosító vizsgálati módszert, amely azóta napi gyakorlattá vált a bűnügyi eljárások során. A film a módszer első alkalmazását mutatja be, két brutális gyilkosság tettese utáni nyomozás során. “Code of a Killer combines gripping drama with the remarkable history of DNA fingerprinting”.

Az egy-egy órás részeket tavaly mutatta be az ITV network. Az IMDb-nél a film 7,7 *.

Advertisement

Illustration for article titled Két gyilkosság, 5000 vérminta, de ki a tettes?

A valós események 1984-ben az angliai Leicestershire-ben történtek, ahol a képen látható két fiatal iskolás lányt, Lynda Mann-t and Dawn Ashworth-ot megerőszakolták, majd megölték. A két bűneset elkövetése között három év telt el és félő volt, hogy további ismétlődések következnek be. A tettes spermiumán és a lányok testnedvein kívül semmiféle kiindulópontja nem volt a nyomozást vezető David Bakernek.

Advertisement

Illustration for article titled Két gyilkosság, 5000 vérminta, de ki a tettes?

A filmben időközben bepillantást nyerhetünk a DNS kutatás módszereire, hogyan dolgozta ki Alec Jeffrey a DNS minták elemzését személyek azonosítására a DNS ujjlenyomatuk alapján. A nyomozást igen következetesen vezető Baker rendőrtiszt, elképesztő nehézségeket követően elérte, hogy a tett színhelyét övező 10 kilométeres körzetből, közel 5000 a korban érintett férfitől vért vettek a DNS meghatározás érdekében. Baker a vizsgálatok engedélyezéséért a legmagasabb országos fórumokhoz fordult, a külön erre a célra felállított véradó állomás, személyzet és laboratóriumi háttér biztosítása céljából. Nagy harcot vívott, de végül -a sok esetben a jogos kétkedések ellenére- kormányszinten is engedélyezték a hatalmas munkával és költséggel járó vizsgálat sorozatok elvégzését.

Advertisement

Nem lesz könnyű megállni a film megtekintése során, hogy ne tekerjünk előre a bűnügy megoldásáig, de ha türelmesek leszünk megéri.

Néhány kocka a filmből:

Illustration for article titled Két gyilkosság, 5000 vérminta, de ki a tettes?

Advertisement

A jobboldali képen látható három DNS minta spektruma nem mutat azonosságot. Azonosság esetében teljesen azonos a vonalak elhelyezkedése. Apa-anya-gyerek rokonsága során pedig jellegzetesen találkozó vonal elhelyezkedések láthatóak..

Illustration for article titled Két gyilkosság, 5000 vérminta, de ki a tettes?

Advertisement

A laboratórium, ahol a rengeteg levett vérminta DNS-ét vizsgálták.

Illustration for article titled Két gyilkosság, 5000 vérminta, de ki a tettes?

Advertisement

John Simm a kutató és David Threlfall a nyomozó szerepében a Code of a Killerben.

A film előzetese is sokatmondó:

Advertisement

Az IMDb oldala a filmről:

Illustration for article titled Két gyilkosság, 5000 vérminta, de ki a tettes?

Advertisement

Ha tetszett az írás, oszd meg ismerőseiddel! Mi nagyon örülni fogunk, és hálásak leszünk érte, hiszen Neked írjuk a blogot! Véleményed hozzászólásban, Facebook-üzenetben, vagy az impresszumban megtalálható személyes elérhetőségeinken várjuk.

A Koncot megtalálhatod és követheted a Facebookon, a Twitteren és a Tumblren is. Bemutatkozó oldalunk a konc.hu címen érhető el.

Advertisement

Ha FB megosztás közben tigrisek vagy vízesés nehezíti az utat, ne add fel, oszd meg bátran!

Vélemény, hozzászólás?