A Veszprém megyei Megyer a tiéd egy napra 210 ezerért, 12 házzal, utcástul, kultúrostul, hivatalostul, pajtástul, állatostul, sőt, ha szereted az ilyesmit, beülhetsz az önkormányzatba és átnevezheted az utcákat.
A Veszprém megyei Megyer a tiéd egy napra 210 ezerért, 12 házzal, utcástul, kultúrostul, hivatalostul, pajtástul, állatostul, sőt, ha szereted az ilyesmit, beülhetsz az önkormányzatba és átnevezheted az utcákat.
Nem sok magyar falu weboldala van a Tumblren. Még kevesebb magyar falut lehet kivenni tokkal-vonóval, szántóval, állatokkal, egy rakás házzal, utcákkal és középületekkel, sőt a községháza használatának a jogával együtt. Márpedig Megyer hirdetése hétfő óta ott virít a Jófogáson. Mivel 46-an férnek el a vendégházakban, fejenként szűk ötezeért lehet Döbrögit játszani.
Megyer aprócska, de csinos település Veszprém és Vas megye határán, Sümegtől nem messze, a Marcal folyó közelében, amibe szerencsére folyás iránt lejjebb zúdult bele annak idején a vörösiszap, sőt, mint most megtudtam, a meder kitisztítása után pont a helyi hídról telepítették bele a halakat.
Megyer egyetlen problémája, hogy a kihalás szélén áll.
De próbálkozik, mégpedig üdítően unortodox módszerekkel, egy, a faluba sok éve beleszerető fővárosi, Pajer Kristóf László vezetésével, aki a település polgármestere is lett.
Pajer trükkje az volt, hogy meggyőzött több nem helybélit, hogy vegyenek ingatlant Megyeren, újítsák fel, és csináljanak belőlük vendégházakat. A lényeg pedig ebben az – hiszen a célja a falu élettel való megtöltése volt –, hogy alapított egy szociális szövetkezetet, aminek helyiek a tagjai, tízen, és ami kezeli, rendben tartja és helyi élelmiszerrel látja el a vendégházakat. Ilyen feltételekkel már szívesen fektettek be többen is, hiszen a szövetkezet leveszi a vállukról az ingatlanok fenntartásának gondját, így most 7 felújított parasztház van a faluban. Aminek a Wikipédia szerint 26 állandó lakosa van, ami Pajer szerint a valóságban 18 ott alvót jelent.
A szövetkezetnek vannak állatai, úgymint egy komplett baromfiudvar, birkák, lovak és tehenek, illetve gyümölcsfái és szántója. A megtermelt és feldolgozott élemiszereket egyrészt a vendégházakba viszik, másrészt van egy boltjuk Törökbálinton, ahol a szövetkezet termékei mellett más Balaton-felvidéki cuccokat árulnak. Most télre bezárt az „Én kis falum”, de tavasszal újraindul a buli.
Bár a hirdetésükben szerepelt a lehetőség, hogy aki akar, alpolgármester is lehet, ezt nem akartam elhinni. De Pajer erősködött, hogy ez nem vicc, hanem törvény adta lehetőség, Az önkormányzati törvény ugyanis lehetővé teszi, hogy a polgármester külsős alpolgármestert jelöljön ki. Őrület!
Pajer Kristóf – akinek van civil élete is, most például egy törökbálinti műhelyből beszélt velem – „egy ingatlan miatt” kezdett lejárni ide annak idején, megszerette a falut, és ezért próbálja meg újraéleszteni. Az inspirációt egy hasonló méretű környékbeli falucska adta neki, ami kihalt, majd pár év alatt szó szerint eltűnt, de úgy, hogy mára egy kő sem őrzi az emlékét.
A falu legnagyobb eseménye – és bevételei többségének forrása – a már nyolc éve megrendezett rockfesztivál, amikor ezren alszanak a 18 fős falucskában.
A végére iderakom a hirdetés lényegét, vagyis hogy mit kapunk a napi 210 ezer forintunkért cserébe:
Az ár tartalmazza:
- 2 db utca (aszfaltos)
- 2 db utca (szórt)
- 1 db buszmegálló
- 1 db hivatal
- 7 db ház ( vendégház)
- 2 db ház (rendezvény)
- 1 db lábas-pajta
- 3 db ház (egyéb)
- 1 baromfiudvar
- 6 db ló
- 2 db tehén
- 3 db birka
- 4 ha szántó
(via deadheadingcrew)