A nyomtatott szám cikkében azt elemzik, az autokrata politikusok miért zaklatják a civil szervezeteket. Az egész világból két politikust említenek névvel az illiberális despoták közül: Vlagyimir Putyint és Orbán Viktort.
A világot illiberális, illetve a liberális alapértékeket elfogadó országokra osztó cikk azzal foglalkozik, hogy az elmúlt években miért hoztak a világ 20 országában a civil szervezetek külföldről történő finanszírozását korlátozó törvényeket.
A válasz nagyjából az, hogy a korlátozó törvények, illetve hatósági lépések célja sosem az, hogy a civilek gazdálkodását átláthatóbbá tegyék, hanem minden esetben a szervezetek meggyengítése.
Olyan vezetők csapnak le a civil szervezetekre, akik, ha egyáltalán elfogadják a demokratikus játékszabályokat, a demokráciát a pár évenkénti szavazásra szeretnék korlátozni – mondja a cikk. A külföldi adományok könnyű célpontjai az olyan politikusoknak, akiknek a legszörnyűbb rémálma a virágzó civil szféra – folytatja a szerző. Aki szerint többek között azért utálják az NGO-kat az autokraták, mert olyan jelenségekről is beszélnek, amiket a hatalmon lévők inkább eltitkolnának. Itt Orbánt hozza fel, aki olyan szervezetekre is lecsapott, amelyek a romák elleni diszkriminációról publikált adatokat, illetve segélyvonalat üzemeltetett erőszak áldozatául esett nőknek.
A cikk olvasása közben egyre rémesebb érzés, hogy a jelenség részletes elemzése közben végig két demokráciára fenekedő vezető neve fordul csak elő, példákkal, Putyiné és Orbáné. A két figurát olyan mértékben egy platformra rakják, hogy Orbánt is elnöknek nevezik.