Mindig dühösen köpködted a szotyit, mert sosem láthattad, hogyan vetődött Grosics? Eltanulnád Puskás legendás visszahúzós cselét? Június 12-én, azaz ma a Millenáris Teátrumban nyílik „A labdarúgás művészete” kiállítás. Voltam előtte sajtóbejáráson.
Mindig dühösen köpködted a szotyit, mert sosem láthattad, hogyan vetődött Grosics? Eltanulnád Puskás legendás visszahúzós cselét? Június 12-én, azaz ma a Millenáris Teátrumban nyílik "A labdarúgás művészete" kiállítás. Voltam előtte sajtóbejáráson.
A kiállításon az egyik ötletgazda, Hegedűs Henrik sportújságíró, az Origo munkatársa vezetett körbe minket. A koncepció egyszerű, de nagyratörő: a tárlat Kozák Lajos fotós hagyatéka nyomán képekkel, animációkkal tarkítva mutatja be azt, hogyan válhatatott sikeressé a magyar foci az ötvenes évek hőskorszakában.
Kozák 1953 és 1957 között készített képeket, zömében fázisfotókat, magyar focisták mozdulatairól. Felvételeit mozgóképekből alakította rendes fotókká, éjszakáit műtermében töltötte lényegében mindig, ez okozta korai halálát is. A fotók egy része később fontos oktató- és referenciaanyag lett a Testnevelési Főiskola műhelyeiben, számosat nemrég a család padlásán leltek föl, ebből áll össze a kiállítás képanyaga.
A Millenárison elmesélt történet messziről indul: egészen a 19. században az angolok által kitalált hosszú passzos támadójáték és az ezzel szembemenő alternatívák csatájáról. Miután a kiállítás röviden bemutatja a világ különböző focijait (pl. latin, olasz, dunai stílus), megmutatja azt is, mi volt az Aranycsapat sikerének titka. Nem lövök le nagy poént, ha elmondom: jó edzők, újszerű megoldások, csapatjáték, na és az angol futballt játszók arroganciája vezetett a győzelmekhez.
A legérdekesebbek a digitális technikával fázisfotókból létrehozott mozgóképek. Kevés dolog jobb annál, mint közelről, nagy felbontásban látni Grosics arckifejezését vetődés közben, vagy megfigyelni, pontosan hogyan vitte be Hidegkuti a találatokat.
Tudni kell, hogy én alig értek valamit a focihoz, a magyar focihoz, ha lehet, még annál is kevesebbet. Az utolsó pillanatban ugrottam be Laci helyére, aki valószínűleg teljes extázisba jött volna attól, ahogy Hegedűs Henrik méltatta az 1910-es évek MTK-jának teljesítményét. Laikusként viszont egy csomó olyan dolgot tudtam meg az Aranycsapatról, amik szerintem elengedhetetlenek az egészséges sportműveltséghez, így a tárlat még félkész állapotában is élvezhető volt. Azoknak, akiket érdekel a korszak, a magyar foci aranykora rendesen kontextusba helyezve, a nagy nyári vb-láz idején, két meccs között érdemes lehet lenézni a Millenárisra is.
Kép: alm.hu