A magyar őstörténetről már két látleletet is olvashattatok nálunk. Először Széplábi kolléga foglalta össze nekünk, hogy mit kell tudni a turulmadárról, később pedig Klinkerhoffen kolléga vetette fel a történelmünkkel való megbékélést. (Ja és Caliban is foglalkozott ezzel a fontos kérdéssel itt és itt) Nagyon jól illeszkedik ebbe a gondolatvonalba az a könyv, amit most szeretnék a figyelmetekbe ajánlani.
Sajnálatos tény, hogy ma aki magyar hagyományőrzéssel szeretne foglalkozni, ömlenek rá az áltudományos információk, de a valós, tényszerű elemeket történelmünkről nagyon nehéz munka előásni. Nem segít a helyzeten sajnos az a hibásan rögzült szokás sem, hogy a magyar tudósok (tudatosan, vagy tudat alatt) olyan szerepet vesznek fel, hogy ők egy elefántcsont toronyban üldögélnek, és amivel foglalkoznak, azt a saját belterjes csatornáikon terjesztik, de a nagyközönség számára ritkán van alkalom bepillantani egy-egy tudós munkájába.
Ezen a helyzeten is megpróbált változtatni az MTA BTK Őstörténeti Témacsoportja, amikor tavaly belevágott egy könyvsorozatba, amiben azt szeretnék bemutatni, hogy hol tart ma a magyar honfoglalás kori történetkutatás. A sorozat kötetei igényes kivitelben készültek, és egy-egy nagyobb téma köré csoportosították a tartalmat. Az első kötet a honfoglalás kori őseink ruházatáról és használati tárgyairól szólt, külön kiemelve a témában az új régészeti anyagok bemutatását. Olyan fontos kérdésekre kaphatunk választ benne, minthogy kunkorodott-e a csizma orra, hegyes volt-e a süveg, merre is záródott a kaftán.
A második kötet a sztyeppe világába kalauzol el minket. Bemutatja a IX. század Kelet-Európáját, ahol ősapáink élhettek. Bemutatja az akkori birodalmakat, és népeket. Részletesebben foglalkozik a Kazár Birodalommal, a Kijevi Nagyfejedelemséggel és a Bizánci Birodalommal, akik számunkra fontosabb államok voltak.
A harmadik kötet (ami hamarosan a boltokba kerül) a magyarok hadakozásait próbálja rendszerezni. Három nagy témára lett bontva a könyv. Az első részben a magyar hadviselés taktikáját próbálják meg elemezni és bemutatni a szerzők. A második részt a fegyverzet bemutatására szánták. A harmadik részben pedig a kalandozó hadjáratok kerülnek bemutatása.
A könyvekhez a Digitális Legendárium készített ajánlókat – amik itt szerepelnek a cikkben –, a könyvben szereplő rajzok felhasználásával.
Remélem még sikerült időben szólnom, és karácsonykor ott lesz a fa alatt! Ne feledjétek: “Olvasni jó!”