Borzalmas szőkére festette a haját az ismert elemző. Már csak egy síp kell és pár világító rudacska.
Sokáig nem tudtam, mi az a szavain messze túlmutató, zsigeri rokonszenv, ami Lakner politológushoz fűz. Aztán rájöttem, hogy kevesen vagyunk mi, önfeledten melíroztató férfiak, ezért becsüljük egymást ennyire. A férfihajfestés a XX.-XXI. század egyik legklasszabb találmánya, na persze a lézerkés melett, csak azt nem élvezi ennyire egyértelműen az ember.
Bennünk, szőkére festető férfiakban szerintem mindig megvan a vonzódás a prolihoz, a köcsög focistához, a mindent leszaró lakótelepi nagymenőhöz. Bennem legalábbis egész biztosan, de ahogy elnézem a friss haját, ebben is lelki társak vagyunk Laknerral. Ez tényleg annyira prosztó árnyalat, hogy tisztelettel billentem meg taxismellszőr kucsmámat.
(via prolipalvin)