Hova tűntek a karikatúrák az újságokból?
Fazekas Mihály Ludas Matyija, a rajta esett igazságtalanságot jogosan bosszulta meg háromszor is a gazdáján, a gonosz és kövér földesúron Döbrögin. Manapság azonban könnyen lehet, hogy ezért az erőszakos cselekedetéért, még a helyszínen, azonnal letartóztatnák.. Este a TV híradókban láthatnánk, amint vezetőszáron elvezetik és rabosítják. Az ezt követő hosszú, évekig tartó bírósági eljárások végén, ha szerencséje van, talán megúszná egy felfüggesztett büntetéssel. Nála viszont sokkal rosszabbul járt a vétlen és igen népszerű, a szellemes írásokban és karikatúrákban bővelkedő hetilapunk a nevét viselő Ludas Matyi, amely 47 éves sikeres működését követően, egy hosszú agónia után végképp “elhunyt”.
Ha pedig megtekintjük az egykori Ludas Matyi szerkesztőségében dolgozók névsorát, következtetni lehet az újság színvonalára és az olvasóközönséget ért veszteség mértékére is. Néhány név a korai gárdából: Darvas Szilárd, Gádor Béla, Hoffmann Ferenc (a későbbi Ephraim Kishon), Stella Adorján, Nóti Károly, Békeffy István, Király Dezső, Királyhegyi Pál. A korai Ludas Matyiba írt Heltai Jenő, a kommunistákat nem kifejezetten kedvelő Márai Sándor, Szép Ernő és Zilahy Lajos is. A korai karikaturisták között találhattuk a következőket: Kaján Tibor, Pályi Jenő, Szegő Gizi, Sándor Károly, Szűrszabó József. A későbbi számok rajzművészei megtalálhatóak itt.
A hetilap a maga módján, sok esetben, az írásaiban és a karikatúráiban bravúrosan elrejtve bírálta a kommunizmus gonosz rendszerét, megtanított olvasni a sorok között és felfedezni, hogy milyen gondolatokat fejeznek ki a rajzok. Bár a főszerkesztőket a hatalom nevezte ki, a bátrabb bírálatokat retorzió követte.
Egy ízben – még Árkus József vezetése alatt – a Ludas Matyi a nemzeti ünnep alkalmából kiadott címlapja, a szokásos évi áremelést úgy ábrázolta, hogy a karikatúrán ábrázolt üzlet kirakatán ezt a hatalmas feliratot lehetett olvasni:
ÉLJEN AUGUSZTUS 20 helyett: 24,50!
Árkust másnap vidékre küldték, egy többhetes párt tanfolyamra, de az újság órákon belül elfogyott.
Egy 1992-es címlap, /Jeszenszky László rajza/.
Humoros, gúnyolódó, szatirikus írások műfaja azóta sem tűnt el. Az internet világából ömlenek a mémek, gifek, coub-ok, de a karikatúra szinte teljesen eltűnt a hazai sajtó palettájáról. A kéthetente megjelenő Hócipőben találhatunk szellemes rajzokat, de az újság inkább a fotó/szöveg humorában erős. Bár a napi – és hetilapok egy-egy rajzot megengednek maguknak, de Ludas Matyi karikatúráinak szellemiségével a hazai írott sajtóban nem igen találkozhatunk. Pedig micsoda tehetségű karikaturistákat ismertünk meg a Ludasban. A maiak a nagy öregek méltó utódai, de a közlési lehetőségeik, jóval szerényebbek.
A MARABU Ludas Matyi havonta megjelenő internetes újság azért igyekszik folytatni a hagyományokat, a jelenkori karikaturisták új alkotásaival is. Onnan egy friss rajz:
Mi is a karikatúra?
A karikatúra olyan humoros vagy gúnyos célú képi ábrázolás, főként rajz vagy lenyomat, amely egy ember jellegzetes vonásait vagy valamilyen jelenetet szándékosan túlzó módon, torzítva mutat be. Célja az ártatlan szórakoztatáson kívül lehet a kinevettetés, fenyegetés, figyelmeztetés és bírálat. Gyakran megbélyegzi az emberi gyarlóságokat vagy valamilyen társadalmi, politikai stb. jelenség sötét oldalát. /Wikipédia./.
A teljesség igénye nélkül lapozzunk a Ludas Matyi emlékkönyvébe. Kaján, Édua és Hegedűs István a Hihi voltak a kedvenceim, az utóbbira külön is kitérünk, de a nála leírtak szinte kivétel nélkül érvényesek a többi tehetséges karikaturistánkra is.
Hegedűs István. Hihi. Érdemes elolvasni róla az Origo cikkét, a pályafutásáról, a műveiről és az elismeréseiről.
Szűcs Édua.
Kaján Tibor.
Sajdik Ferenc.
Szűr-Szabó József.
Könnyen lehet, hogy hiányérzetetek támadhatott a jelenkor egyik legszomorúbb, a témát érintő esemény, a Charlie Hebdo figyelmen kívül hagyása miatt. Nem véletlen. Itthon és Párizsban is, akkor még más világ volt.
Ha tetszett az írás, oszd meg ismerőseiddel! Mi nagyon örülni fogunk, és hálásak leszünk érte, hiszen Neked írjuk a blogot! Véleményed hozzászólásban, Facebook-üzenetben, vagy az impresszumban megtalálható személyes elérhetőségeinken várjuk.
A Koncot megtalálhatod és követheted a Facebookon, a Twitteren és a Tumblren is. Bemutatkozó oldalunk a konc.hu címen érhető el.
Ha FB megosztás közben tigrisek vagy vízesés nehezíti az utat, ne add fel, oszd meg bátran!