Kevés, igazán sikeres konszolidációs folyamatnak lehettünk tanúi a magyar politika történetében. Akár a Habsburg-, akár a Kádár-korszakot nézzük, a rendszer konszolidációjának súlyos ára volt.
A nép pedig csengetett.
A “rendszerváltás” utáni Magyarországon az úgynevezett rendszerpártok ( MDF, MSZP, SZDSZ, FIDESZ) dominanciája volt a jellemző, regnálásuk pedig napjainkig tart. A stafétabotot egymás között cserélgető erők a háttérben – bizonyos feltételek változóra állítása mellett – megkötötték korrupt kis alkuikat, amelyek a vegetálás szintjén ugyan elműködtették az országot, de tényleges elszámoltatási, és jobbítási szándék nélkül.
A 2010-ben hatalomra került NER ezt a korrupt háttéralkut felmondta, és az előző szűk évtizedben betokosodó politikai erők gazdasági holdudvarát elkezdte kiszorítani a magyar gazdaság azon területeiről, amelyre a központi hatalomnak közvetlen ráhatása volt. A közbeszerzéseket fideszes oligarchák nyerték, melynek következtében főleg az MSZP-hez, és az SZDSZ-hez köthető vállalkozók, cégek lettek ennek az újfajta, agresszív gazdasági élettér-harcnak a legnagyobb vesztesei (később komplett szektorok szereplői is, ahogy nőtt a NER étvágya).
Ez alatt a hét év alatt ez a teljesen elfajzott, és eltorzult, minden morális alapvetést felrúgó rendszer odáig juttatta az országot, hogy egy úgynevezett “nem rendszerpárt” (Ide tartozik minden olyan párt, amely sem hatalmon, sem a hatalom közelében nem volt az elmúlt 27 évben, tagjaik túlnyomó többsége pedig a rendszerváltás után lett szavazókorú), a Jobbik került legközelebb ahhoz, hogy a NER-t legyőzze, vagy ha diadalt nem is arat felette, de legalább jelentősen meggyengítse.
A Jobbik színre lépésének korai időszakában is már megfogalmazódtak olyan vádak, amelyek szerint a fiatalos, energikusságot és lendületességet sugárzó szélsőjobboldali párt tulajdonképpen nem több, mint orosz nagyhatalmi érdekek hazai szekértolója (még maga Csurka István is nyilatkozott hasonlókat).
A zűrzavaros 2006-os évben jócskán megerősödött párt aztán ráerősített az ország egy jelentős részének velük szemben táplált, masszív ellenérzéseire, és különböző félkatonai csoportokat szervezett, illetve gyűjtött maga köré. A Jobbiknak ekkor még radikális szárnya nem volt, hiszen a párt maga volt a radikalizmus, teljes metszetében; a legkisebb falusi szervezetektől az országos vezetőségig tombolt a fasisztoid, gyűlölködő retorika.
A párt frakciója az országgyűlés 2010-es alakuló ülésén még gárdista egyenruhában tette le a képviselői esküt, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy a párt identitásában fontos szerepet kap az utcákra, putrisorokra szabadított megfélemlítő, félkatonai jellegű, proli radikalizmus.
“András, szeretném ha rám néznél!”- mondja Pörzse.
Aztán eljött a körülbelül 2014-re tehető fordulat, a Szegedi Csanád-ügy okozta traumából való felocsudást követően.
A Jobbik, valamit annak elnöke, az ambiciózus, és hideg fejű Vona Gábor kiegészülve profi politikai marketing-szakemberekkel a párt konszolidálása mellett döntött, amit cukiságkampánnyal, a pártsajtó átszervezésével, a világnézetileg eltérő politikusokkal, közszereplőkkel folytatott nyílt vitákkal próbált meg nyomatékosítani.
Vona helyesen ismerte fel azt, hogy a Jobbik eladható politikai termék lehet azon 40 év alatti budapestiek számára is, akik a Fideszt zsigerből gyűlölik, az MSZP-DK-SZDSZ fémjelezte baloldalban mélységesben csalódtak, az új baloldali pártokat pedig erőtlennek tartják ahhoz, hogy a NER-t érdemben megszorongassák. Ehhez azonban a Jobbiknak szemetesbe kellett hajítania addigi szélsőjobbos retorikáját, és Guccira cserélnie a gárdista mellényt.
De a párt addigi magját adó radikálisok, és a szélsőjobboldali megnyilvánulásokat két pofára kajáló prolik hoppon maradtak. Úgy rántották ki alóluk pártjukat, mint felszolgálók a teríték alól az abroszt egy puccos, és méregdrága óceánjárón.
És nem tört el egy sem!
Aztán 2015 nyarán, a migráns-válság kellős közepén a Jobbik arra eszmélt, hogy a kormánypárt lenyúlta a showt, a nemzetmentés, és a szebb jövő monopóliumát kisajátította magának, Orbánból végvári kapitány lett, nándorfehérvári huszár, a Jobbikból pedig a cukiságkampány kellős közepén lejtő, piros pulcsis “zsúrpubik” töketlen gittegylete.
Erre még rátett egy lapáttal a minden idők legbalfaszabb KGB-ügynöke címre pályázó Kovács Béla körüli nemzetközi botrány, aki trójai falóként használva a Jobbikot lett az EP képviselője, ezzel minden kétséget eloszlatva afelől, amit Csurka bő egy évtizeddel korábban megfogalmazott.
Miközben a Jobbik kisétált saját erőteréből, radikálisainak bizalma pedig megrendült a pártvezetésben, aközben – retorikában legalább is – új karakteres jobboldali pártja lett Magyarországnak, élén egy oltalmazó, karizmatikus, az európai civilizáció sorskérdésein tépelődő Orbán Viktorral.
Bizony nem jó erre ébredni, főleg azután, hogy kiebrudaltuk a párt radikális szárnyának prominenseit az elnökségből. Az elárvult szélsőségesek pedig, kirakatban a Betyársereggel, a Gárdával, Orosz Mihály Zoltánnal, és a déli határon fegyveres szolgálatot teljesítő Novák Előddel úgy néztek Vonáékra, mint egy jókora darab migráns-szarra valamelyik ásotthalmi gyümölcsösben.
De még ez sem akkora baj, mint a Jobbikot egykori radikalizmusa miatt imádó vidéki sudribunkók százezreinek esetleges átpártolása a Fideszhez.
Na hát azt már nem!!!
A légüres térben, elanyátlanodva lebegő radikális kirakattényezőket újra össze kell hozni, de lehetőleg úgy, hogy ne szarozzák össze a mára szinte teljesen szeplőtelenné vált Jobbikot.
Ellenben önálló politikai mozgalmat építhetnek Új Erő néven, próbálgathatják denevérszárnyaikat, megmutathatják, hogy képesek felnyalábolni az elárvult, a Jobbikot most már cicapártnak gondoló puttókat.
Új mozgalom születik Vecsésen, valami nagy, összekapaszkodós tablókép, rajta az érpataki modell atyjával, a betyársereggel, meg az ifjú, tradicionalista/trumpista vloggerekre hajazó, fitymaecsetelő nevű Identitesszel.
Ezt a mozgalmat kell aztán alkalmassá tenni arra, hogy megállíthassa a Jobbik kiábrándult náci szavazóinak átpártolását a Fideszhez, és ezen feladat teljesítése közben meggyőzően játssza a vérig sértett kisfiút:
nem vagy az anyám, nem vagy az apám, sohasem szerettelek!!!!