Ez csak a kisebbik baj. A nagyobbik az összesküvés-elmélet, ami hosszú posztjából kirajzolódik.
Jó régen nem hallottam az egykor híres tévésről semmit, gondolom, ez sem véletlen, de most igen, mert az imént átküldött Inkei egy fb-posztos linket. Először azon akadtam fenn – hiába, a korrektormúltat nem lehet teljes egészében levetkezni, akkor sem, ha az árgus szemek annyira már nem tudnak árgusak lenni, mint régen –, hogy egy ilyen híres újságírónak ennyire pocsék a helyesírása. Török ország? UNIO? 3-5.000 usd? Hát mit lehet ezekre mondani?
Másodszor viszont kétszer is elolvastam a szöveget tartalmilag, hátha sikerül úgy rendesen értelmeznem. Ám attól tartok, hogy csak részben sikerült. Lehet, túlzás olyat mondanom, hogy Szaniszló Ferenc és Széles Gábor globálpolitikai elemzései jutottak eszembe, de kicsit mégis.
A kinek áll ez érdekében? – hogy azt ne mondjam: cui prodest? – kérdése persze mindig roppant érdekes kérdés, egy baj van vele: egy hunyót keresni, pláne találni általában mókás eredményekhez vezet. Szerencse, hogy Juszt László még nem jutott el a háttérhatalmakig, azaz egyelőre csak felvetni bírta a legnagyobb felvetéseket, megválaszolni kellő mennyiségű információ hiányában egyelőre nem bírja ezeket, és ezt ő maga is elismeri szerényen.
Amúgy nem Juszt Lászlótól hallottam először, hogy valakinek mindenképpen finanszíroznia kell ezt a sok tízezer migránst – ki másnak lenne erre elég pénzük, mint az Európát bedönteni akaró amerikaiaknak, oroszoknak, araboknak vagy zsidóknak –, hiába, a világmagyarázatokra, pontosabban a minél egyszerűbb világ- és globálisjelenség-magyarázatokra tényleg szükségük van az embereknek. Kell a gonosz, mert gonosz nélkül – csak úgy! – nem történhetnek meg a dolgok. A dolgokat valakinek vagy valakiknek irányítaniuk kell, oszt annyi.
Olyan nincsen, hogy az emberek csak úgy világgá mennek, pusztán azért, mert az országaik összeomlottak – akarom mondani, az országaikat a demokráciaexport nagyobb dicsőségére szétverték –, a kilátásaikkal és a volt, amilyen volt rendjükkel egyetemben.
Vagy van olyan? Hát ha a rendszerváltás környéki időkre gondolok, nem is tudom, mit gondoljak. Meg akkor sem tudom, hogy mit gondoljak, ha a londoni lengyelekre és magyarokra, vagy esetleg a spanyolországi románokra és ukránokra jut eszembe gondolni.
A kedvenc részem egyébként ez a Juszt-dolgozatból:
(Mi következik ránk nézve mindebből? Kétségem nincsen affelől, hogy Orbán kapott erről információkat jó előre pl. “a paksi megbeszélések során”, s ezt – elég undorító módon – ki is használta, használja a belpolitikai fronton. Közben pedig tovább “feji” az UNIO-t, hiszen mi “ide tartozunk”. Ócska, kicsinyes játék ez, ami csak a saját és a csicskások zsebének töméséről szól, miközben lehet tényleg a katasztrófa felé tartunk egyre nagyobb sebességgel. Ők pedig már régen a menekülő utjaikat szervezik valamilyen távoli földrész felé.)
A többit ezen a linken megtaláljátok.