Halálba szívatja a barátait és jól lealázza a feleségét Szexi Feri, a fenomén. Nála nem kérdés, mivel kavarja a túrós csuszát! Megdöbbentő olvasmány a Gyurcsány a konyhában, most mindent megtudhatsz róla!
Halálba szívatja a barátait és jól lealázza a feleségét Szexi Feri, a fenomén. Nála nem kérdés, mivel kavarja a túrós csuszát! Megdöbbentő olvasmány a Gyurcsány a konyhában, most mindent megtudhatsz róla!
Gyurcsány Ferenc kiadott egy szakácskönyvet? Ez nem egészen igaz. A most megjelenő Gyurcsány a konyhában című kötet egy keményborítós, jó minőségű papírra nyomtatott, 160 oldalas bulvárlap, egyfajta privát Blikk, ami arról szól, hogy micsoda egy fergeteges pali ez a Feri.
Mit üzen nekünk a Gyurcsány a konyhában? Hát azt, hogy Gyurcsány Ferenc, miközben egy édibédi hercig cukormókus, egy akkora szexisten, hogy ha a kezébe fog egy brokkolit, még Stevie Wonder is szemmel dugná.
A könyv azért jó, mert Gyurcsány annyira szeret szerepelni, hogy össze-vissza fecseg magáról, elárulva egy rakás dolgot, amit talán nem annyira akart volna.
A kötetet konkrét főzések tagolják fejezetekre: Gyurcsány vagy otthon, vagy vendégségben főz egyet, amire meghívja valamelyik barátját vendégszakácsnak. Vagyis inkább kuktának. Minden szekciót egy nagy fotó vezet be, majd némi sztorizós szöveg, aztán jönnek a megfőzött receptek.
A hangnem trécselős-modoros, olyan Stahl Judit-os cuncimunciskodásokkal tarkítva, mint
elbújtam a csipetnyi konyhában, elkápráztattam őket egy-egy finom, izgalmas vacsorával
vagy
Végül persze én se fértem a bőrömbe, ezért egy kis cukkinivel és oregánóval megbolondítva elvittem a lecsót mediterrán irányba.
Selymes bundácskájú, rózsaszín tappancsú szerzőnk néha épp, hogy nem kezd lefetyelni vagy nyalakodni.
Ezzel a maníros kellemkedéssel mókás ellentéteben áll, hogy Gyurcsány a legtöbb vendégét jól lealázza.
Kuncze nem a főzésben a legjobb, de mint barát…
Ez egyenesen egy fejezetcím. De Lendvai Ildikó – hiába vállalta be MSZP-s létére, hogy elmegy főzni Ferihez – még sokkal rosszabbul jár. Először csak egy óvodás szintjén megrekedt féldebil képe rajzolódik ki, aki lelkesen keverget:
Köztudomás , hogy Ildikó nem egy konyhatündér. (…) Mi tagadás, a főzés során is több hasznát vettük anekdoták, történetek mesélőjeként, mint szakácsnőként. Dicséretére legyen mondva, hogy zöldséghámozásban, darabolásban, a készülő étel kevergetésében nagy lelkesedéssel vett részt, nem csak pózolt a fotó kedvéért.
Aztán már nettó kreténnek van szegény lefestve:
Nagyon lelkes lett a fügés kacsamelltől, még a receptjét is elkérte. Persze fogalmam sincs, hogy mit fog vele csinálni.
Szopatós Feri igazságos, mert a legnagyobb rajongóit ugyanolyan demokratikus lealázza, mint a politikai ellenfeleit. Vágó István, Gyurcsány Gréczy Zsolt-szintű, életre-halálra rajongója például ezt kapja:
Amikor felhívtam, hogy jöjjön el egy délután főzni, azonnal bevallotta, hogy nem tud főzni. Mondtam nem baj, kóstolni, keverni biztosan tudsz.
Balázsovits Lajos sztárvendéget – aki szegény "bevallja, hogy a főzelékek nem nagyon mennek neki" – szintén jó nagy balfácánnak állítja be. Képzeljétek, ez a kétbalkezes Lajos egyszer elrontotta a karácsonyi gesztenyés pulykát, bruhahahaha!
De a díszvendégeknél csak a szerző felesége, Klára asszony jár rosszabbul. Rajta kívül sokszázezer olyan magyar nő lehet, aki nem szokott főzni, de kevesen kapnak érte ennyit, ráadásul nyomtatásban, nagy nyilvánosság előtt.
Az még a finomabbak közül való, hogy
Az alábbi fogás valójában kis semmiség, a kezdők kedvence, olyannyira, hogy még Klári is el szokta készíteni.
Mindenki találkozott már olyan párral, akik imádnak beszólogatni egymásnak mások előtt. Rém kellemetlen ilyesmiket hallgatni. Na, Vitriolos Feriék is ilyenek lehetnek, mert a kötet tele van ehhez hasonló futamokkal:
Klára kedvenc mondása, hogy "akkor ő most felveszi a főzési pozícióját". Ez nem túl bonyolult. Leül egy székre, Kötcsén a főzőpulthoz húz egy fotelt és olvas. Közben néha akadnak tanácsai, javaslatai. Én ezeket persze türelmesen meghallgatom – no jó, nem mindig – de soha nem fogadom meg. Ez az egyetlen módja, hogy a végén ne kerüljünk bajba.
Klára asszony szopatása
És Klára asszony szopatása nem áll meg itt! A szerző intimpistás hangütése miatt a Gyurcsány-szakácskönyv olvasója akarata ellenére tényleg belekerül a Gyurcsány-háztartásba, és kénytelen a legintimebb családi ügyeikben is állást foglalni. Én Klára asszony helyében például itt csaptam volna rá a laptopot a férjem kezére:
Ösztönösen főzök. (…) Így persze ritkán főzöm kétszer ugyanazt. Hogy valami rendet teremtsünk ebben a hektikus világban, pár éve kaptam egy jegyzettömböt, amelybe Klári szépen beleírja a kedvére való ételek lediktált receptjeit. Csakhogy ezzel sem jutottunk sokkal előbbre, mert e könyv megírásának kivételével soha még csak ki sem nyitom a jegyzetfüzetet.
Szóval az összes meghívottra és egyéb szereplőre csak azért van szükség, hogy díszletként szolgáljanak Ferenc csillogásához. Emiatt is olyan kimódolt és színpadias az egész könyv, hiszen több fejezet elején maga a szerző is bevallja, hogy csak azért találkozik most egy főzni egyáltalán nem tudó és nem szerető híres emberrel, hogy a dologról fotók készülhessenek.
Ferenc szerencsére nem az az ember, aki ne lenne tisztában önnön értékeivel.
Fogalmam sincs, honnan jött az a hóbortos ötletem, hogy a paradicsomlevest ánizzsal ízesítsem. De néhány éve megtörtént, és az az eredmény zseniális lett.
Arról nem is beszélve, hogy
(…) bevallhatom, hogy már az első próbálkozásnál sikerült valami nagyon szerethetőt összehoznom.
Régóta nyílt titok, hogy Gy. F. egyfajta progresszív Jézus-figura, így a 35. oldalon kicsit sem lepődtem meg azon, hogy a kenyérszaporítás csodája megismétlődött Kötcsén, ahol Ferenc testvér 16 vendégre főzött 14 fogásos "tisztességes vacsorát".
Isteni asszony, no!
A manírszint néha egyszerűen elképesztő. Mert Maníros Feri tényleg elképesztően maníros. Az édesanyjáról, Katusról szóló fejezetnyitó szöveg ezzel fejeződik be:
Nincs panasz, nincs erőtlenség. Teszi a dolgát. Isteni asszony. Az bizony.
Egy másik, hosszabb bekezdés meg azzal kezdődik, hogy
Jól van no, nem vagyok jó a kerti sütögetésben.
De akad itt "Helyes kis előétel" és "Remek gyerekek" is. Írjuk viszont a szerző javára, hogy kolbászchipset ír kolbászcsipsz helyett.
Szevasz Kína, részeg vagy és még Gyurcsány is átlát rajtad, menjél haza!
Az egész könyvből talán ez a definíció volt a kedvencem:
A kínai konyha lényege egyszerű: sok zöldség, apró hússzeletek, édes-savanyú.
A legzavarbaejtőbb jelenségek egyike az, hogy Gyurcsány többféle, egymással néha antagonisztikus ellentétben álló szakácsszemélyiségként jelenik meg előttünk a könyvben.
Éhezett szegény!
Fúziós Feri kókusztejjel főzi a sárgarépa-főzeléket és Baján, a kampány közben kókuszos tengeri halászlét rittyent. Gourmet Feri vodkás paradicsomvizet kreál és dekonstruálja a zsíroskenyeret, amit morzsa alapú zsíros gombóc formájában kínál. Plebejus Feri viszont bátran javasolja, hogy a demokratikus éretlemben vett olvasók használjanak leveskockát. Zseni Feri nem bír nem eldicsekedni vele, hogy milyen elképesztően jó kreációi vannak. Hétköznapi Feri viszont átlagos, inkább ügyetlen szakács, aki a nagyokra hagyja a főzést, és csak figyel. József Attila Feri töredelmesen bevallja, hogy
A kacsamell nem olcsó, ha jól emlékszem, harmincéves koromig nem is ettem.
József Attila Ferenc még itt, ebben az elegáns kiállítású szakácskönyben is megpróbál plebejuskodni, méghozzá egészen abszurd szövegkörnyezetben, tök értelmetlenül. A kókusztejes thai csirkeleves receptje közben elér a galangagyökérig, ami a közismert étel egyik alapfűszere, az ízkompozíció legfontosabb eleme, hogy meghökkentő módon egyből le is mondjon róla, a következő indoklással:
Az autentikus és elegáns helyeken persze nem gyömbért, hanem galangagyökeret használnak, és igaz, ettől kissé más a leves íze, de nem hinném, hogy sokan vennék a fáradságot, hogy elinduljanak galangát vásárolni, ezért maradjunk a könnyen beszerezhető gyömbérnél.
Jó, hogy nem a ég könnyebben beszerezhető krumplit ajánlotta galanga helyett. Egy olyan receptben adja a műprolit ráadásul, aminek az alkotórészei között van a thai citromfű is, amit pont ugyanott lehet csak megvenni, ahol galangát is tartanak.
Progresszív értelemben vett szexepil
A könyv leghumorosabb vonulatát a leginkább a fejezetek elején található nagy, gyurcsányos fotók alkotják, mivel ezek többségén azt a pillanatot kapja el a fotós, amikor a díszvendég már nem bírja türtüztetni magát, és veszettül megkívánja Szexi Ferit. Ennek a címek és egyéb szövegek is vastagon alájátszanak. A legvadabb a Lendvai Ildikós fénykép mellé illesztett "Ildikó nem játssza meg magát. A konyhában sem"-kommentár. De ebben is a felesége jár a legrosszabbul.
A közös fotókon Klára asszonyt vagy mulatva figyeli, hogy mit szerencsétlenkedik, vagy emellett még láthatólag készenlétben is áll, hogy azonnal közbelépjen, ha valamit elbénázna. Szexről közben szó sincs.
Azt is meg kell viszont adni, hogy az egyik receptbevezetője tökéletesre sikerült. Íme:
Grillezett gomba
Apósom, Péter megszokott, kedvenc előétele volt. Egyszerű, mint a pofon. Péter szerint bolgár étel, bár án ennek semmi nyomát nem találtam a hagyományos bolgár konyhában. De hát mégiscsak Péter volt a bolgár! Egyébként teljesen mindegy.
Vannak benne egyébként elsőre egészen használhatónak tűnő, érdekesebb receptek is, de itt láthatólag nem ez a lényeg.
A szerző javára írható, hogy a direkt politizálás teljesen kimaradt a könyvéből, így jobbos ismerőseinknek a gutaütés kockázata nélkül megvehetjük humoros ajándéknak.