Jelzőink kiüresedésének korát éljük. Hiperinflálódnak a szuperlatívuszok! – mondhatnánk, ha nem infláltuk volna már hiper- magunk is e mondást munkásságunk során. Ilyen kiüresedett jelzőnk, még ha főnév is, mai értekezésünk tárgya, a troll.
Érdemes rögtön leszögezni, hogy a trollok jóval ritkábbak, mint ahányszor a szót odavetjük modern kommentáris tereinkben. Mainapság szokássá lett ugyanis trollnak titulálva karaktergyilkolni le (meg?) konkrétan mindenkit, aki nem ért velünk egyet. Bizonyos csoportokban – ilyenek pl. chemtrail-hívők vagy az angyalszólítók – már az is trollkodásba számít, ha pusztán csak kérdéseink vannak. Az ilyen felületes, a kladisztikus taxonómia újabb kori eredményeit figyelmen kívül hagyó besorolásokra mi azonban úgyszólván pökünk.
Jó, ha tudjuk: az igazi, minőségi troll ritkább, mint tarisznyarák a táskaboltban aszály idején. A jó troll olyan, akár elzászi káposztában az erdélyi szilvalekvár: tökéletesen oda nem illő, de nem lehet róla nem tudomást venni. A jó troll ugyanúgy kőagyú, mint a felületes, ostoba kötekedők, de előre megfontolt szándékkal az. S habár motivációi között a frusztráltság, a szeretethiány, a meg nem értettség és a figyeleméhség is tetten érhető, azért a felszín alatt az igazi troll mindig didaktikai okokból ostoba. Ő két szóval is képes kattintáscunamit generálni. Ő az, aki a szunnyadó éberség pillanatában fapofával dobja be a “bajai hallé” kifejezést, aki közli, hogy “az egyenruha színe a csukaszürke”, aki katolikus bigottság és intolerancia ostorozásával egy mondatban képes a Szentlélekre csak mint “Lidérc”-re hivatkozni. A troll hajlamos egy gyereklány megerőszakolása nyomán kibontakozó össztársadalmi lincshangulatban az erőszakoló pártjára állni a “gyakorta” szó szemantikai elemzésének avatott levezetése alapján, vagy komolyan és megtévesztően logikusan érvelni az 1000 Ft/kg árfekvés alatti parizerszegmens csúcsgasztronómiai jelentősége mellett. Tenyérbe mászó, pimasz. és módfelett ingerkeltő, a politikai korrektség (PC) említésekor rendszeresen megjegyzi, hogy ő inkább Maces.
Ám mindezekkel együtt, sőt: éppen ezért a minőségi troll kiváló tanár. Hatására olyan szintig kell deduktív elemzésnek alávetni a saját korábbi nézeteidet, hogy az okvetlenül a gondolkodásod kiteljesedése felé fog vezetni. Akinek trollja van, sosem lesz tespedt vagy szellemileg rest. Becsüld hát meg trollodat, mint tenmagad, s ne hagyd, hogy eljöjjön az idő, amikor már nem leli benned többé örömét.
Etesd a trollt!