Két kurta mondat erejéig Magyarország is szerepel az énekes nemrég megjelent önéletrajzában.
Azaz magyar villámfordításban:
Júliusban már Magyarországon vagyunk, ahol meglep, hogy a helyszín félig üres. Azt mondják , hogy a jegyek 85 fontba kerülnek, ami túl drága az alulfejlett Budapestnek. „Ezt még én sem fizetném ki” – mondom.
Az undernourished jelentésén egy kicsit gondolkodtam, hogy ez vajon azt jelenti, hogy csórók vagyunk mi magyarok, vagy Budapest csóró úgy általában, vagy csak nem vagyunk elég fejlettek ahhoz, hogy Morrissey koncertre 85 fontot kifizessünk. Ami egyébként nem is volt igaz, legalábbis Inkei Bence magyar popguru szerint, aki a tumblrére kitette ezt a részletet, a valóságban kábé negyedannyiba kerültek a jegyek a 2006-os koncertre. Mennyi lehetett akkoriban a font? 350 forint? Remélem Morrissey-nak nem hazudták azt, hogy 30000 forint volt a beugró, vagy ha igen, csak azért, hogy ne kámpicsorodjon el a kicsi közönség miatt.
Sajnos azt a részletet kihagyta, hogy a Media Marktban megpróbálta megvásárolni a legújabb lemezét a koncert előtt, de nem találta, meg arról sem szerzett tudomást, hogy a híresen, háklisan vegetáriánus énekes hiába tiltotta ki a hamburgert a Pecsa büféjéből, a rafkós magyarok helyette zsíroskenyeret kezdtek el árulni. Azt meg jobb, ha mindenki elfelejti, hogy Morrissey is elsütötte az azonnal bitófát érdemlő Hungary-hungry szóviccet.
A Smiths egykori frontemberének Autobiography című önéletrajzából kiderül még egy és más is az énekes karrierjéről, de most diktátor leszek és azt mondom, hogy a magyar olvasóknak marginálisan érdekes, hogy például felajánlottak neki egy szerepet az Eastenders című szappanoperában.
Egyelőre nem tudni, hogy meg fog-e magyarul jelenni az Autobiography. Első héten Angliában 35000 példányt adtak el belőle.