Nem toleránsabbak a magyar balosok a jobbosoknál

Teljes hülyeség, hogy aki látott már élő cigányt, az sokkal rasszistább. Épp ellenkezőleg. Minden negyedik szlovák veszettül utálja a kisebbségeket.

Illustration for article titled Nem toleránsabbak a magyar balosok a jobbosoknál

Teljes hülyeség, hogy aki látott már élő cigányt, az sokkal rasszistább. Épp ellenkezőleg. Minden negyedik szlovák veszettül utálja a kisebbségeket.

Advertisement

Van pár érdekes következtetés a Repulikon Intézet friss, egész Európát elemző tolerancia-kutatásában. Nem is az a legizgalmasabb, hogy Magyarország Szlovákiával és Csehországgal együtt a legbunkóbbak, vagyis a legintoleránsabbak európai dobogóján áll. Hanem inkább az, hogy a magukat centristának vagy baloldalinak mondó magyarok átlagban semmivel sem elfogadóbbak a magukat jobboldaliként definiálóknál. Egy markáns különbség azért akad. A "leginkább intoleráns" kategóriába, vagyis a kemény magba a jobbosoknak 18, míg a középen vagy balodalon állók 13 százaléka tartozik.

A felmérésben szereplő nyugat-európai országokban más a helyzet: ott markánsan kirajzolódik, hogy aki balosnak mondja magát, az érezhetően elfogadóbb a kisebbségekkel. Ez nemcsak nálunk, de Kelet-Európa többi országában sincs így.

Advertisement

Szintén érdekes, hogy a felmérés milyen markánsan teszi nevetségessé a "nem beszélnél ilyen hülyeségeket, ha láttál már volna valódi cigányt" típusú szalonrasszista hőbörgést. Az derül ugyanis ki, hogy aki életében nem találkozott még cigánnnyal, az háromszor nagyobb eséllyel kerül bele a leginkább intoleráns kategóriába, mint aki ismer cigányokat.

Európában a svéd és a dán társadalom a legtoleránsabb, a svédeknél például a lakosság 77 százaléka tartozik a leginkább és az átlag felett toleráns csoportba. Plasztikus adat, hogy a svéd társadalom 1 százaléka esik a leginkább intoleráns fakkba, míg Szlovákiában ugyanígy 1 százalék sorolható a leginkább toleráns kategóriába. Minden négy szlovákból egy extrém intoleráns, ezzel ők a kategória bajnokai.

Advertisement

Általában igaz egész Európában, hogy az ember minél több időt tölt el az oktatásban, annál nyitottabbá válik. Az viszont egyáltalán nem számít sokat, hogy az illető vidéken vagy városban él-e, sőt még az anyagi helyzet sem döntő a tolerancia szempontjából.

A teljes anyag itt nézhető meg.

Vélemény, hozzászólás?