Eddig úgy tudtuk, a dokkok darui a tiszteletadásuk jeleként meghajoltak a Churchill koporsóját szállító hajó előtt. Pedig az igazság ennél sokkal prózaibb lehet.
Sir Winston Churchill halálának ötvenedik évfordulójára Jeremy Paxman készített egy dokumentumfilmet, melyet a BBC1 tévé mutatott be. Az egykori miniszterelnök 1965. január 24-én hunyt el, temetése január 30-án volt. Állami temetésben részesült, és a koporsóját hajó szállította a Temzén.
A történelembe úgy vonult be, hogy a daruk spontán tiszteletadásként hajoltak meg, ám a Churchill: The Nation's Farewell című filmben megszólaltatott egykori dokkmunkás azt állítja, a darukezelőknek fizettek, hogy tisztelegjenek.
"A dokkmunkások nem szerették Churchillt" – mondta John Lynch a filmben. "Azt hiszem, beszélhetek a legtöbbjük nevében. Amikor megkérték őket erre, a válasz az volt, hogy nem. Végül fizettek nekik ezért, egyébként nem is dolgoztak volna szombat délután." (A temetés szombati napra esett.)
Lynch szerint leginkább azért nem szerették Churchillt, mert a szivarjával és a whiskyjével látványosan nem munkásosztálybeli attitűdöt képviselt (illetve még belügyminiszterként rendőrökkel verte le a sztrájkokat), de ő meghatódott a gesztuson, ha pénzért történt is.
Természetesen a brit közvélemény felbolydult, és kommentelők ezrei átkozzák a balos dokkmunkásokat, vagy éppen a film készítőit, amiért ezzel szerintük Churchill emlékét is besározták.