Bepipult a Heti Válasz-os Borókai ex-kormányszóvivő, és nekirontott a hvg.hu-nak. Annyit rögtön az elején közbevetnék, hogy tényleg nem létezik gyávább és idegesítőbb dolog a sajtóban, mint aláírás nélküli publicisztikákat közölni.
Így, ha Borókai Gábor azon kattant be, hogy a hvg.hu "nyüzsi" aláírással támadta be a lapját, akkor tökéletesen megértem. A publicisztika lényege, hogy személyes vélemény, az ember névvel vállalja, és mondjuk egy amerikai stílusú, a választás előtt az egyik jelölt mellett kiálló szerkesztőségi endorsementet kivéve soha semmi sem indokolhat anonim véleménycikket.
A dolog tehát nem Borókai támadásával indult, hanem Névtelen Nyüzsi ugrott neki egy screenshotokkal dúsan kidekorált cikkben a kormánykedvelő hetilapnak, amiért az hosszú ideje nyíltan kampányol Hernádi Zsolt Mol-vezér ártatlansága mellett a horvát korrupciós ügyben. Erre Borókai most visszamar. Azért mókás egymás után olvasni a kért csesztetést, mert mindkét fél totálisan elfogult, így a vége csak nyálcseppekben dús hörgés lehet.
A HVG zsigeri álláspontja, hogy Hernádi a Fidesz és a párt körüli oligarchák kedvence, tehát nyilván bűnös, szemét fideszes. A Heti Válasz kiindulópontja, hogy Hernádi a Fidesz és a párt körüli oligarchák kedvence, tehát nyilván ártatlan, sőt az érintése gyógyítja az övsömört. A HVG sosem írt semmi olyan tényfeltárót, ami erősen utalt volna Hernádi tényleges bűnösségére, inkább csak köpködött. A Heti Válasz sosem írt olyat, ami bebizonyította volna az ellenkezőjét, inkább csak mosdatott.
Na nem akarom azt mondani a magas lóról, hogy ha szakmailag jól csinálnák, rég kideríthették volna ezt vagy azt. Egy multicég sokmillió eurós korrupciós ügye kábé a legkeményebb téma, amivel újságíró szembesülhet, így senkitől sem ciki, hogy nem fejtette fel a szálakat. Ha egy lapnak nincs pénze csak emiatt az egy ügy miatt tényfeltáró csapatot fizetni hónapokig-évekig, akkor úgyis csak a felszínig fog jutni. Vagy mondjuk százból egyszer segít neki a véletlen. Ilyenkor össze lehet szedni a tudható tényeket, rávilágítani pár összefüggésre vagy ellentmondásra és levonni a következtetést, hogy a korrupció vagy megtörtént, vagy nem. Ehhez képest az egyik fél acsarkodva sugalmazza, hogy Hernádi nemzetközi gengszter, a másik meg az ellenkezőjét, már ha a gengszternek létezik ellenkezője.
Borókai általában nem a legszofisztikáltabb gondolatmenetek mestere, itt is odáig bír jutni, hogy a szemét balos sajtó csak nyivákolni tud, de siránkozásból még senki sem épített katedrálist. Ezt azonban ilyen nehézkesen tudja csak megfogalmazni:
Sokkal inkább gondolom, hogy a megközelítés sajátossága (hadd legyek finom) abból a felfogásból következik, hogy a sajtónak mindenkor a gyalázkodó, gyanúsítgató pártjára kell állnia, sosem valami mellett, mindig valami ellen kell fellépnie. Ebben a világban aztán mindenki ostoba, korrupt, rasszista, disznó, csak a mindenkit az anyjába küldő véleménymondó hótiszta, bátor és független, mert ő kivétel nélkül mindenkit az anyjába küld. (…) Ma ez a korszellem. De legyen erős a kétség, hogy a „mindenki kivétel nélkül disznó" világból semmi sem épül, ellenben minden könnyedén lerombolható.
Ha az utolsó mondatot végképp nem értetted, nem benned van a hiba, az ugyanis értelmetlen. A szerző talán arra gondolt, hogy "Nem kétséges, hogy", de ehelyett azt írta, hogy "de legyen erős a kétség", ami, mit tesz isten, épp az ellenkezőjét jelenti.
Az egész cikk legvége pedig a leghumorosabb önleleplezés, amennyeiben Borókai egy konkrét Orbán Viktor-parafrázissal zár, miszerint "Nem biztatunk lelkesen hát, hogy hajrá HVG online, hajrá horvátok!" Van, akinek mindenről Ő jut az eszébe.
És ki ne hagyjam, Borókai köszönhetjük az őszelő legfaszább URL-jét, íme: hetivalasz.hu/jegyzet/legyen-eros-a-ketseg-hogy-a-mindenki-kivetel-nelkul-diszno-vilagbol-semmi-sem-epul-ellenben-minden-konnyeden-lerombolhato-68852/