Az oka szerintem a jó öreg rózsadombi rasszizmus, képtelenek elviselni, hogy évente egyszer cigányok jelennek meg a dombjaikon.
Egyetlen kommentelőnk, de maga a témában ma reggel posztot író Klág kolléga sem tudta, hogy nem pontos a cím, amit a dühös bejegyzésének adott, miszerint "Az év görénysége: lopás lesz a lomizás, börtön járhat érte". Azért nem igaz, mert január elsejéről már ez a helyzet. Azóta hatályos ugyanis a Fidesz által még 2011-ben beterjesztett, Áder által visszadobott, majd 2012 végén megint megszavazott hulladéktörvény, benne ezzel a kulcsmondattal, amiből minden további következik:
(2) A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a közszolgáltató tulajdonát képezi.
Ez a rendelkezés, amellett hogy ostobaság, és egy régi, organikus, szórakoztató városi szokás megszüntetése, az igazi ösztönös rózsadombi rasszizmus megnyilvánulása, hogy a rák enné ki a terepjáróik szívét.
Pár évvel ezelőtt költöztem a II. kerületbe, előtte egész életemben Pesten laktam, a VIII. és a VI. kerületben. A lomtalanítás egyeik pesti környéken sem volt problémás dolog, ellenkezőleg. Mindenki örült, hogy elviszik a szemetét. A szegények egy része meg tudta szerezni a kellemesebb túléléshez szükséges háztartási felszereléseit. A szegények másik része tudott egy kis pénzt csinálni anélkül, hogy lopnia kellett volna. A többiek meg elszórakoztak azon, hogy nézték, ahogy a megélhetési lomizók válogatták, hogy néha-néha persze ők maguk is rányúljanak egy alig csorba kaspóra vagy egy nem is karcos dobozú lemezjátszóra. Mivel egy évben egyszer tartották, túl nagy kellemetlenséggel sehol sem járt. A gyerekeknek meg persze ez maga volt a paradicsom. Lomtalanításból szereztem az Olcsó Könyvtár sorozatom 99 százalékát, az első rádiómat és lemezjátszómat, az életemet végigkísérő régi teniszütőket és síléceket, amik egy idő múlva mindig ráaestek a lábamra, hogy pár év múlva én is kiteygem őket az utcára egy Ismeretlen Gyerek kedvéért.
Enyhén lélegeztetőgépes hagsúllyal azt is mondhatnám, hogy ha ebben az országban minden úgy menne, mint a lomtalanítás, nem itt tartanánk.
Én azonban sajnos testközelből láttam, miért kerülhetett ez a szemét mondat a törvénybe. Azért, mert a Fidesz befolyásos képviselői szép fokozatosan átköltöztek a II. és XII. kerületbe. Ahol meghökkenve láttam, hogy egészen más a lomtalanítás akusztikája, mint Pesten. Látni az arcokon is persze, de jó párszor hangosan is kifakadtak előttem a bennszülöttek, hogy mit keresnek itt ezek a cigányok. Az a helyzet, hogy a budai dombok lakóinak nem kis része egyszerűen nem bírja elviselni, hogy minden évben van egy nap, amikor csapatostul megjelennek a cigányok. A maga módján kifejezetten vicces látványt nyújtanak a nem leplezetten szitkozódva, fintorogva vonuló helyiek és a tetoválásikat vidáman vakargató lomizók.
Nem vagyok álnaiv, de azt hittem, még a rózsadombiak is úgy gondolják, hogy tök jó dolog, ha egy rakás ember képes felnevelni a gyerekeit az ő szemetükből, és ezért nem olyan nagy ár, hogy egy napig nem hibrid crossoverrel, hanem kockaladával vagy rozsdás kisteherautóval járó embereket kell bámulnia. Hát mégis álnaiv voltam.
Azért is vicces, hogy a helyi utálkozók ennyire fújnak a lomisokra, mert ezekben a kerületekben nincs semmi konkurenciaharc a lakosok és a lomisok között, ellentétben mondjuk a Józsefvárossal. Ott az ebből élők mellett a környéken élők nem kis része is vadászterületnek tekintette a lomdombokat. Budán nem, mégsem bírták elviselni, és sikeresen kilobbizták.
Az azért biztató, hogy ha törvényeket a rózsadombiak befolyásolják is, a végrehajtás már nem az ő kezükben van. A lomtalanítás nemrég ugyanis pont úgy zajlott a környékünkön, mint bármikor. Egyetlen rendőrautót sem láttam lomis teherautókat megállítani és a vezetőiket bilincsben elvinni. Ilyen hírt sem olvastam. A szabály ettől még persze ugyanolyan ellenszenves.