Egyetlen ajánlat sem érkezett az Orbán-féle óriás stadionépítési program első elkészült darabjának 20 éves üzemeltetésére. Óriási szívás lehet abból, ha sorban elkészülnek az arénák, és elkezdik vinni a pénzt. A miniszterelnök – hiába ez a kedvenc témája az összes közül – igazából sajnos összevissza, koherens elképzelés nélkül fogott bele a soktízmilliárdos focireformba.
A kozbeszerzes.hu-n szúrta ki egy névtelenséget kérő olvasónk, hogy nulla darab ajánlat érkezett, így eredménytelenül zárult az a közbeszerzési eljárás, amivel üzemeltetőt kerestek a Nagyerdei stadionnak.
A már a nagy stadionprogram bejelentése táján világos volt, hogy a többtízmilliárdos építési költség mellett a kulcskérdés az lesz, gazdaságosan tudják-e üzemeltetni a drága, aránylag korszerű arénákat. Azt nem lehetett egyértelmen tudni, hogy a miniszterelnök pontosan milyen konstrukcióban képzeli el az üzemeltetést, vagyis hogy valami állami cég, esetleg maguk a klubok vagy szabadpiaci szereplők fognak megpróbálni nyereséget kicsiholni az új stadinokból. A debreceni készült el először, és mint a pályázati kiírásból is kiderül, magánvállalkozást kerestek, amelyik piaci alapon elműködteti a stadiont, ahol maga a debreceni fociklub is csak egy bérlő, aki csak az év napjainak 70 százalékán használhatja a stadiont.
Ilyen magánvállalkozás azonban egy darab sem akadt.
Ez nem is annyira meglepő, Orbán ugyanis annak ellenére, hogy tényleg a szívügye a téma, igazából lendületesen, de hűbelebalázs módjára, átgondolatlanul vágott bele abba, hogy soktíz milliárd költségvetési forintot pumpáljon a fociba. Hiába kapott kivételes sanszot a magyar futball egyetlen nagyhatalmú ember szenvedélye miatt, ha ez a nagyhatalmú ember ennyire az impuzusai alapján dönt. Orbán ugyanis arra szavazott, hogy egyetlen eszközzel, korszerű stadionok megépítésével reformál, amibe a stílusához illően tényleg bele is vágott azonnal. Ez azonban így önmagában, a gazdasági focireform nélkül semmit sem ér. A miniszterelnöknek abban teljesen igaza van, hogy kulturált pályák nélkül egészen biztosan nem lesz közönség és egészséges futballélet, beleértve a dolog bizniszrészét. De ha csak annyit tesz, hogy nagyon sokért kulturált pályákat húz fel, de a modern díszletek között ugyanaz a sunyi pénzmosás és kavarás folyik tovább, mint eddig, akkor egy kis kezdeti emelkedés után semmivel sem lesz jobb és nézettebb a foci, mint eddig, és minden szétrohad újra. Akkor pedig aztán tényleg jogos lesz a lélegeztetőgépezés az építési költségeket emlegetve.
Érdekes, hogy Orbán ennyire gondolatszegény ebben a témában, hiszen az első kormányzása idején pont az ő fideszes sportminisztériumában állt elő Dénes Ferenc sportközgazdász egy üdítóen unortodox, ugyanakkor koherens és izgalmas reformtervvel. Ennek leegyszerűsítve az volt a lényege, hogy ne klubszinten próbájuk megoldani a problémát, hanem adjuk el egyben az amerikai profi ligák mintájára átalakított magyar bajnokságot egy befektetőnek. A terv logikája az volt, hogy egy-egy magyar csapat önmagában érdektelen befektetési célpont, de az egész liga, benne azzal a lehetőséggel, hogy a bajnok aránylag könnyen a BL küszöbére juthat, már egyből jó vétel lehet. A modern európai focibizniszben a BL-szereplés generálja az igazi pénzeket. Az európai topligákban olyan csapatot venni vagy építeni és fenntartani, amelyik minden évben BL-selejtezős helyen végez, irdatlan pénz, és eleve ritkán akad ilyen eladó csapat. De ha valaki ennél kevesebbért kvázi bajnokságot vehet, amelyikből bármelyik csapat jut be a BL-be, az neki hoz hasznot, egyból izgalmasan hangzik a dolog. Az egyes csapatoknak ebben a modellben is lettek volna befektetői és tulajdonosai, de az egész magyar focigazdaság alapját ez a privatizált liga képezte volna. Az állam itt is beszállt volna korszerű új pályák finanszírozásával.
Dénes reformtervéból az első Orbán-ciklus végéig semmi sem valósult meg.
Nem azt mondom, hogy Orbánnak feltétlenül ezt a logikát kellett volna követnie, de valamilyen mindenképpen. A stadionépítések költségvetésbe írásán kívül a miniszterelnök eddig annyit tett, hogy – ha igazak az évek óta szállongó pletykák – kormányra kerülése táján megszorongatta egy-két pénzes ember tökét, hogy ha békességet akarnak, fektessenek pénzt a magyar fociba. Hát ez igen kevés a reform gazdasági ágának!
Visszatérve a Nagyerdei Stadionhoz, a kozbedszerzes.hu-ról érdekes részletek derülnek ki. Például arról, hogy mi lehetett a nulla beadott ajánlat oka. A kiírásból kiderül, hogy a stadion építése igazából nem fejeződött be, hiszen az üzemeltetővel építtetették volna fel 300 millió forint értékben a stadion el nem készült vendéglátóegységét, több irodát, egy boltot és egy sportmúzeumot. A reménybeli vállalkozónak minden évben úgynevezett "éves üzemeltetési díjat" kellett volna fizetnie, és ennek az összes 60 százalékkal esett volna latba a pályázatok kiértékelésénél. Ha lettek volna pályázatok.