Szeretnéd elképzelni, milyen lenne Kelet-Európa egy olyan mesefilmben, ahol országait okos, gondolkodó hazafiak vezetik? Olvasd el Toomas Hendrik Ilves észt elnök beszédét, amit az észt függetlenség napján mondott, és csípkedd magad, hogy ez igaziból elhangzott!
Lényegében minden mondata elbűvölő és tökéletes, de nézzük csak meg ezt az ötöt:
Az, hogy egyre több mindent szeretnénk az államunktól, nem vezethet ahhoz az elváráshoz, hogy az állam mindent tud és mindent meg tud csinálni. Kérdezd meg magadtól: az észt társadalmat tényleg ilyen mértékben az államtól érkező utasítások és tiltások alapján kell szervezni?
Kérdezzük meg magunktól: hogy kapcsolódik az egyre inkább bébiszitterként, sőt szülőként viselkedő állam alkotmányunk eszméjéhez? Az észt állam a szabadságra épül. Megismétlem, elsősorban a szabadságra, az igazságra és az igazságosságra.
Ez nemcsak Kelet-Európában hangzik szürreálisan, hanem Nyugat-Európában és Amerikában is elkerekedne tőle mindenkinek a szeme. Egy államfő, aki azt mondja, hogy legyünk már felnőttek, és ne óvónőként tekintsünk államainkra? Mint ahogy egyre inkább úgy tekintünk rájuk? És akkor az óvónő még a jobbik eset, mert lehetne rapszodikus kényúr is.
Ha tudsz észtül, oroszul vagy angolul, olvasd el az egészet, és aztán, a kontraszt és a textúra kedvéért, ropogtass hozzá valamit, mit tudom én, Rogán Antaltól.
Fotó: Andres Putting/észt elnöki hivatal