Sting nyilvános megerőszakolása + gyilkos, szörnyeteg zene + Geszti hosszan énekel hunglish fazékhangon + reppelés = HALÁL! A Hungarian in Europe az új hidrogénbomba, Geszti Péter meg az új Teller Ede ezek szerint. Villámelemzés.
Azt lehetett tudni rég, hogy Geszti feldolgozta a plázaliftek sztárslágerét, a Sting-féle Englishman in New Yorkot, és hogy emigráns magyarok saját miniklipjeit is felhasználja majd a szám videóklipjéhez. Épp most rakta ki a Youtube-ra, a számot 5 perce hallottam, és olyan vagyok, mint akit megsokkolóztak. Talán a Z'Zi Labor Honky Tonk Womanje óta nem volt ilyen durva magyar feldolgozás, de az legalább viccelődni próbált, Geszti viszont halálosan komoly.
A Gringó Sztár Geszti összes együttese kozül messze a legrosszabb, ebben a számban pedig ijesztő erővel érezni, hogy miért.
Rögtön hatodik fokozatban indítanak, Geszti szándékosan borzalmas, magyaros kiejtéssel irtó hamisan eldalolt bevezetőjével. Ez már akkora dupla csavaros poén, hogy én is képtelen voltam értékelni. Utána jön az elkerülhetetlen reppelés, hogy aztán a népzene, a ragacsos műdal és a popzene perverz kombója, meg az izzadságszagú bobanmarkovicizmus sokkoljon tovább. Nehezen beszélek még, hallgassátok meg magatok, az is elképzelhető, hogy ez lesz az új Coco Jumbo, csak én ismertem félre.
Külön kiváncsi vagyok, hogy az emigráns Cink-olvasókban milyen érzéseket kelt a szám.