Chuck Finley elesett, de legalább hősies küzdelemben – gondolhatnánk, de nem gondoljuk. Mert!
Mert Chuck Finley valóban hőstettet hajtott végre, azonban inkább csak nyugdíjba vonult, még, ha kényszernyugdíjazásról is van szó. Ugyanis eddig csak a Burn Notice című sorozat rendszeres nézői és nagy ismerői tudhatták, hogy gyanakodva kell facsarni a tekintetet, és valamiféle trükköt sejteni a Chuck Finley név láttán, most viszont, hát, mit lehet tenni a national news-zal, és akkor már persze annak nemzetközi változatával is – hiszen az, ami angolul van, az már van más nyelven is –, mindenki tudja, hogy mi a dörgés.
Kétségkívül szép karrier volt. Egyrészt ugye baseball-játékosként. Már, amennyire én ehhez értek. De persze ekkor még csak valódi név volt a Finley. Aztán, ha csak szubkulturális léptékben is, de jött a világhír, a sorozathős, Sam Axe mindig megbízható megmentőjeként felépített álnévi karrier. A népszerűséggel aztán jött a majmolás, illetve önmajmolás, ahogy az szokott lenni, mert mutassatok olyan zenekart, amelyiknek még a sokadig albuma is annyira jó, mint az első, vagy az első olyan, amelyen megtalálta hangját. Még holmi magyar hobbiblogger is felvette a nevet…, habár, ha ez számít, igyekezve viselését a lehető legmélyebb tisztelet jeléül tenni. Míg végül, köszönhetően két kiváló könyvtárosnak, méltó öregkort kapott a Chuck Finley név, és igazán ez számít. Mert könyveket kidobni persze néha indokolt, de azért alapvetően nem jó, így hát könyveket menteni jó. Mondom ezt úgy, hogy könyveket nem nagyon szoktam olvasni.
És, ha már közlemény:
A Konc szerkesztősége fejet hajt a kisebb vadhajtások ellenére is fényes karrier előtt, a Chuck Finley névnek hosszú nyugdíjas éveket kívánva.
Köszönet drtutz-nak és Jane Spencernek, hogy felhívták figyelmemet a fent tárgyalt hírre!