A trafikkoncessziók kiosztásában nem az a riasztó, hogy a kormánypárt az országot és a javait szabadon ellophatónak tekinti. Hanem az, hogy a szervezett, tömeges méretű lopás végrehajtása közben nem akadt egyetlen, nem hős, csak átlagosan becsületes ember, aki felhívott volna egy újságírót, hogy mi készül.
Ami aránylag biztosan tudható, az az, hogy a Fidesz választókerületi elnökei mondhatták meg, ki nyerhet trafikot, amit központilag szervezett le az e célra alakult állami cég. Amikor a fideszesek megkapták, amit akartak, akkor juthatott az összes többi pályázónak a maradékból.
Saccoljunk: 106 választókerület elnök van, akiknek fejenként mondjuk átlagosan két közvetlen munkatársa biztosan tudott a dologról, plusz a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. alkalmazottai, plusz az egészet kiötlő kormánytisztviselők, aztán vegyük hozzá, hogy akadt, ahol a teljes helyi Fidesz-frakciót bevonták a leosztásba: óvatos becsléssel legalább 4-500 ember tudott erről a borzasztóan kínos lenyúlásról.
Egészen biztos vagyok benne, hogy ha kiválasztanánk 4-500 embert tetszés szerinti embercsoportokból Magyarországon, beleértve a taxisokat, pincéreket, ügyvédeket, kereskedelmi tévés szerkesztőket és börtönlakókat, bármelyik 4-500-as halmazból egynél több olyan ember akadna, aki nem bírna a lelkiismeretével, és a szervezett és államilag vezérelt bűncselekménysorozat láttán kiszivárogtatná az ügyet. Na itt ilyen egy sem akadt, a sztori csak most, a dohányboltok kiosztása után pattant ki.
Nem gondolom, hogy a fideszesek bármennyivel is rosszabb emberek lennének bárki másnál. A morális vakságuk oka szerintem az, hogy a pártvezetés hosszú évek óta mantrázza, hogy az egykori MSZMP-sek utódai, magyarán az MSZP és holdudvara tisztességtelen versenyelőnnyel indultak a rendszerváltás után (ami 100 százalékig igaz), ezért a polgári jobboldalt meg kell erősíteni (ami elfogadható), méghozzá bármi áron (itt csúszik el az egész okoskodás), hiszen a Másik Oldal is csalt. Lopni sem bűn, ha azért lopunk, hogy kiegyenltsük a komcsik becstelen történelmi előnyét – szól a majdnem hivatalos pártszöveg, aminek most remekül látható az eredménye.
A nem demokratikus rendszerek a történelem során mindig is szerették másoktól lopott javakkal megjutalmazni a támogatóikat. A kommunizmus idején a legmegbízhatóbb káderek, pártalkalmazottak, munkásőrök például a Rózsadombon és a környező púpokon kaptak jutalomingatlanokat. Jártam olyan csajjal, akiről kiderült, hogy munkásőr volt a nagypapája, voltam a házában, bejártam a kertet, felmászva egészen az elhagyott teniszpályáig, úgyhogy első kézből mondhatom, még egy olyan ronda egyenruhát is megérte hordani pár évig, ami ott kiálltva egy üveges szekrényben.
De még az állampárt sem azt csinálta, hogy másoktól erővel elvett javakat osztott volna szét a csinovnyikjainak. Vagyis, várjunk csak: mégis!
(fotó: dohanymuzeum.hu)