Melisúrtól, blogunk rendszeres külsős szerzőjétől elvette! Szilveszterkor ezért nem Himnuszt, hanem ABBÁT hallgattak a házibuliban.
Tőlem nem vette el, én inkább nevetni szoktam azokon, akik nem hajlandók Fidesz-trafikban vásárolni és egyáltalán hagyják, hogy az Új MSZMP – vagy bármilyen más párt – ennyire betüremkedjen az életükbe. Egy Kövér-Rogán-Lázár csatártrió kevés ahhoz, hogy ne képzeljem el tízezredjére is, ahogy a foci vb-döntő után jövőnk befelé a csapattal a városba a nyitott busszal Ferihegyről, és az út mellett többmillió ember énekli a Himnuszt. De az már nem vicces, ha valakinek egy uralkodó párt el tudja venni az ilyen képzelgéseit, vagy egyszerűen elveszi a kedvét az évi 2-3 himnuszhallgatástól.
Te hogy vagy ezzel? Eszedbe jut Németh Szilárd rezsiháborús biztos, ahogy felcsendül az ismert dallam?
Íme Melisúr megrázó beszámolója:
Hát, igen. A szilveszteri buliban éjfél előtt egy perccel bekapcsoltuk a tévét, hang nélkül, hogy lássuk az órát, hogy pontosan tudjuk, mikor kell visszaszámolni. A mágikus utolsó tíz másodpercben minden szem a képernyőre tapadt. Az addig üvöltő zenét kikapcsoltuk. Kórusban számoltunk vissza. Úgy tűnik mindenkinek fontos érzelmileg ez az elmúlás-újrakezdés dolog. És amikor a másodpercmutató a megfelő helyre kattant, valaki beindította az előre bekészített cédét. Felcsendült az a bizonyos, fájdalmasan szép, szférikusan giccses szám, amit ilyenkor szoktunk hallgatni. A Happy New Year az Abbától. Mindenki mosolygott, koccintott, ölelkezett, csókolózott, az érzelmek szabadon áramlottak. Nekem volt egy kis hiányérzetem, és a tévére pillantottam, ahol a kórus némán tátogta a Himnuszt. Aztán rájöttem, hogy már senkinek sem fontos érzelmileg, hogy meghallgassa ezt a fájdalmasan szép, szférikusan giccses számot a Kölcseyerkeltől.
Nem utolsó sorban a köcsög Fidesz miatt.